Főoldal Kárpát-medence Trianoni emléknapot tartanak a francia szenátus épületében (Erdély.ma)

Trianoni emléknapot tartanak a francia szenátus épületében (Erdély.ma)

E-mail Nyomtatás PDF


2010. június 10. - A trianoni szerződés 90. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos konferenciát tartanak pénteken Párizsban, a francia szenátus épületében. Az eseményt a Párizsi Magyar Intézet Baráti Köre, a párizsi magyar nagykövetség és a szenátus francia-magyar interparlamentáris csoportja szervezi.

A tanácskozás – amelyen francia, brit, olasz, szlovák, szerb és román történészek mellett magyar részről Romsics Ignác és Ablonczy Balázs tart előadást – Gérard Larcher, a francia szenátus elnökének üzenetével nyílik meg.

A konferencia tudományos szervezője, Catherine Horel francia történész az MTI-nek elmondta: a múlt héten Budapesten – a Francia Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében – megrendezett konferenciához hasonlóan a közönség számára is nyitott, szenvedélyektől mentes, tudományos tanácskozás várja az érdeklődőket: a szakterületük legjelentősebb történészei polémiákon és politikán felüli előadásokat fognak tartani.

A kollokvium fő célja a történész megfogalmazása szerint tudományos elemzését adni egy történelmi ténynek: Trianon ugyanis mára vitathatatlanul történelmi eseménnyé vált, amelyet lehetetlen és irracionális lenne visszacsinálni.

A nap első felében a korabeli nyugati nagyhatalmak álláspontján keresztül azt a folyamatot ismerheti meg a hallgatóság, amely elvezetett a trianoni döntésig. Szeretnénk, ha világossá válna, hogy nem egyedül Franciaország határozott, hanem a többi szövetséges is tevékenyen részt vett a végső döntésben – hangsúlyozta Horel. A francia, brit, amerikai és olasz véleményt elemző előadók között szólal fel Romsics Ignác, aki a trianoni szerződésnek a magyar politikai gondolkodásban betöltött szerepéről beszél majd.

A konferencia második részében az utódállamok: Románia, az egykori Jugoszlávia és Csehszlovákia álláspontját ismerhetik meg a hallgatók a trianoni szerződésről. A kollokviumot Ablonczy Balázs hozzászólása zárja, aki a magyar kisebbségek kilencven évvel ezelőtti megszületéséről tart előadást. Trianon előtt a kisebbségek ugyanis nem magyarok voltak, s a békeszerződés egyik jelentős következménye a magyar kisebbségek problémájának megjelenése az utódállamokban – mondta Horel.

A Magyarország történelmével foglalkozó francia történész számára azért fontos kutatási terület a trianoni szerződés, mert a következményképp kialakult revizionizmus alapjaiban határozta meg a két világháború közötti Magyarország történelmét. Szavai szerint valóságos trauma volt, amelynek okait a történészeknek el kell magyarázniuk a környező népek és az egykori döntéshozók számára is.

"A traumának nem kizárólag a trianoni szerződés volt az oka, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia azt megelőző szétesése, az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság és a Horthy-rezsim intézkedései is. Ez alatt a két év alatt a magyarok olyan felgyorsult történelmi periódusban éltek, amely szinte kizárólag tragikus következményekkel járt. Érthető, hogy mindez 1920-ban traumát okozott, de a jelen világpolitikai helyzetben már nem értelmezhető létező traumaként" – hangsúlyozta Horel.

Az MTI kérdésére a francia történész elmondta: Trianon problémája a francia nagyközönséget nem érdekli igazán, a párizsi közvélemény elsősorban olyan dolgokra figyel, amelyek Franciaországot közvetlenül érintik. Ez nem a Közép-Európa iránti közömbösség miatt van így, egy Skandináviával kapcsolatos történelmi kérdés esetén sem lenne ez másképp.

 

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 239 vendég böngészi