Az Index szerint „Hollós lefejezte a MR-t”.
Az Index szerint „Hollós lefejezte a MR-t”. A Népszabadság online konkrétabb: ”Elbocsátották a Kossuth adó fõszerkesztõjét”. Végül, de legelsõ sorban a Gondola hangütése – többes számban: „Elbocsátások a Magyar Rádiónál?” Íme a legutóbbi napok szenzációja. A tegnap még szûken csordogáló hírek az elküldöttek élén a nemzeti fõadó vezetõjét, az adu ász Perjés Klárát nevesítették. A küldõk csoportját, a küldetéseseket Hollós János alelnök jegyzi.
Egyesek szerint ez nem más, mint gyors fogyókúra. Az egycsatornás médium korszakában felhizlalt intézmény visszakarcsúsítása.
Mások e hamarság hátterében politikai szándékot alítanak.
De ja vue!
Kirúgásoktól már a pártállam idején sem volt ment a Magyar Rádió.
Nagyobb számú elbocsátást a Gombár Csaba lemondása után a tefa-ként is emlegetett Csúcs László alelnök rendelt el. (Tefa: teljes jogkörrel felruházott alelnök.)
A kirúgás-cunami kezdõ hullámát 1991-ben mégis politológus-elnök indította útjára. Intézkedéseit a rendszerváltás égiszével (pajzsával) fedezte. Egy ideig.
E küldetéses ember által kinevezett és bizalmát kizárólagosan birtokló hirtelen-vezetõk – akik hogy, hogyan nem mind az SZDSZ-szel tartottak szoros kapcsolatot, egyikük még a mozgalom szóvivõjeként is feltûnt a médiában – nos ezek az újabb küldetésesek radikális személyi és mûsor változtatásokkal kívánták párt-szócsõvé tenni a független státusú nemzeti közszolgálati rádiót.
Az Antall-kormány ellenzékének a fórumává.
E hullámra a szökõár-reakció az Elsõ Tefa intézkedéseivel érkezett meg.
A Második Tefá-t Hollós Jánosnak hívják.
Hirtelenségének a propos-ja egy kényszerhelyzet.
Az 1996-os keltezésû médiatörvény rendelkezése értelmében 2006 február elsejével megszûnnek a még mûködõ keleti normás URH frekvenciái a Magyar Rádiónak. Azok, amelyeken a Kossuth, a Petõfi és a Bartók adásain túl még további négy mûsort szolgáltatott e médium: a parlamenti közvetítéseket, a kisebbségi adásokat, a regionális stúdiók mûsorait, valamint – az elõbbiek által nem használt idõintervallumban – a Kossuth Rádió mûsorait. Azokat, amelyeket egyébként a Petõfi és a Bartók adásaival egyetemben az un. nyugati CCiR frekvencián folyamatosan sugározza az Antenna Hungária.
A vészharangot a hallgatók füle hallatára az ORTT elnöke, Kovács György a minap kongatta meg. A Kossuth rádió november 25-i Háttér adásában fejtette ki, hogy a Magyar Rádió ha nem is alkotmányos mulasztásban vétkes, mint néhány ügyben az Országgyûlés, de szervezeti mulasztásban mindenképpen.
Álláspontja szerint az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. március 25-i határozata értelmében a fent említett adásokat a korábban a Magyar Rádiónak megadott, korszerû mûsorszórási lehetõségen belül kell megoldani. ”Mi azt gondoljuk – hangsúlyozta az ORTT elnöke – hogy ez olyan jelentõs közszolgálati feladat, a nemzetiségi adások, a parlamenti közvetítések, hogy az egy 100 megás, rádióhallgatói szokásoknak megfelelõ frekvencián folyjon.”
Ez az idõzített bomba – amelyikrõl minden felelõs vezetõnek tudnia kellett – itt ketyegett tehát más tíz éve, amelyet aztán 2003 márciusában élesítettek. (Egyébként e hivatkozott határozatot az ORTT honlapján nem találtuk!)
A Magyar Rádió kényszerhelyzetben van. Létezik kialakult mûsorstruktúrája, munkatársi gárdája. Két és fél hónapon belül mindez a múlté. Ahhoz, hogy az ORTT 2003. március 25-i határozata értelmében cselekedjék, és az eddig középhullámon sugárzott többórás adásoknak a három fõadóján helyet adjon, radikálisan át kell alakítani azok mûsorrendjét, rádiós profilját.
Mûsoridõ híján – ez nem is kérdés – munkatársak százait kell elküldeni. Az viszont kérdéses, miként illeszthetõ be például a vége-hossza nem lévõ parlamenti közvetítés-sorozat a hír-rádió szerepét betöltõ Kossuth, a szórakoztató és sport adásokkal jelentkezõ Petõfi és a kimondottan zenei profilú Bartók mûsorába. És akkor még ott vannak a nemzetiségi adások és a regionális adók többórás programjai.
A megoldást most is keresik a Magyar Rádió vezetõi, Második Tefa és társai.
A most lapátra tett vezetõk közül van olyan, aki e kényszerintézkedés-sorozattal nem ért egyet, s a felsõ vezetés felelõsségét firtatva vált nem kívánatossá. Mások megkönnyebbüléssel veszik a kalapjukat és teszik az egyébként nyugdíjas korú fejükre: utánunk az özönvíz!
Sajnos ezt az elbocsátás-cunamit egzisztenciák tucatjai, ha nem százai szenvedik majd meg.
Megfigyelõk szerint a történéseknek van egy politikai olvasatuk is. A választások közeledtével a kulisszák mögött felgyorsulnak az események. Személyi kapcsolatok mentén politikai alkuk köttetnek, amelyeket nem kötnek senkinek orrára. Még a 80 éves nemzeti közszolgálati rádió hallgatóinak az orrára sem. Egy ilyen kényszerhelyzetben pedig azt tesznek lapátra, akit tetszik. Vagy nem tetszik – politikailag.
Az elküldöttek most nem számíthatnak az 1994-eshez hasonló mértékû, ellenzék-szervezte szolidaritásra. Sõt, jónéhányuk eltávolítást politikai káröröm kíséri.
Az elkövetkezõ hetekben bizonyára mindenféle bizottság alakul majd a helyzet – úgymond – (le)rendezésére.
Egy bizottságot mégis is az Önök figyelmébe ajánlunk.
Azt a Bizottság-együttest, amelynek tagjai így kezdték dalukat:
Má’ megint itt van a szerelem
Má’ megint izzad a tenyerem
s a negyedik strófát így fejezték be:
Köpni kell, phüj
Áááá
- szil -
Kapcsolódó cikkek
- Az olasz kormányfő bejelentette, hogy indul az EP-választáson (index.hu)
- Az olasz kormányfő bejelentette, hogy indul az EP-választáson (index.hu)
- Évszázadok óta tartó rejtély után kiderült, a magyarok tényleg leszármazottai-e a hunoknak (index.hu)
- Több szlovák-magyar regionális vasúti kapcsolat újraindítását tervezi a szlovák szaktárca (MTI)
- Kitüntették Orbay Lászlót
|