Főoldal Média Titoksértéssel fenyegetett újságírók – törvénymódosítás kell

Titoksértéssel fenyegetett újságírók – törvénymódosítás kell

E-mail Nyomtatás PDF
Csak törvénymódosítás nyomán változhat az ügyészségi gyakorlat az újságírók ellen titoksértés miatt indult büntetõeljárásokban.

 Csak törvénymódosítás nyomán változhat az ügyészségi gyakorlat az újságírók ellen titoksértés miatt indult büntetõeljárásokban. Ezekben az ügyekben a nyomozások, vádemelések során az ügyészség törvényesen, a büntetõ törvénykönyvnek megfelelõen járt el – jelentette ki a távirati irodának Polt Péter.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének etikai bizottsága korábban arra hivatkozott, hogy a titoksértés bûntette csekély mértékben veszélyes a társadalomra, azért nem kellene nyomozást indítani az újságírók ellen, ám a legfõbb ügyész kifejtette: ha a törvényalkotó egy adott cselekményt büntetni rendelt a büntetõ törvénykönyvben, akkor azt általában a társadalomra veszélyesnek kell tekinteni.
– A jogalkalmazónak lehetõsége van arra, hogy bizonyos körülmények között egy tényállásszerû cselekmény esetében is megállapítsa, hogy az társadalomra veszélyesség hiánya miatt nem bûncselekmény. Ám ezt általánosságban, például minden újságíró által elkövetett titoksértési ügyben nem lehet követni, hiszen az egy törvényrontó jogalkalmazói gyakorlat lenne. Ha a jogalkotónak ez a szándéka, akkor ennek megfelelõen kell módosítania a jogszabályt – magyarázta Polt Péter. Megjegyezte: a nyilvánosságban nagyobb hangsúlyt kaptak a nyomozás elrendelésével, illetve a vádemeléssel kapcsolatos hírek, holott az utóbbi években számos ilyen típusú ügyet felülvizsgált az ügyészség, sok esetben hatályon kívül helyezte a korábbi elmarasztaló határozatokat, és bûncselekmény hiányában lezárta az eljárásokat. Ilyen volt például a Postabank VIP-listájának ügye.
A legfõbb ügyész által említett Postabank-ügy mellett azonban olyan bírósági döntések is születtek, amelyekben közérdekû információk nyilvánosságra hozataláért marasztaltak el újságírókat. A Magyar Nemzet munkatársait például üzleti titoksértés miatt ítélték pénzbüntetésre, mert megírták, hogy az egyik MSZP közeli fegyverkereskedõ vállalkozás megsértett egy nemzetközi egyezményt, amikor aknavetõket szállított Bulgáriába. A bíróság azt nehezményezte, hogy a leközölt dokumentumokból kiderült, mennyiért adták el az amúgy jogtalanul kiszállított fegyvereket. Mindeközben a törvénysértõ üzlet felderítésére indult nyomozás eredménytelenül zárult.
Szûk ügyészségi költségvetés
Polt Péter fõügyész elmondta, hogy az elfogadott költségvetési törvény ügyészségi fejezete jelentõsen eltér attól, amit az ügyészség javasolt az Országgyûlésnek. A ügyészség 2005-ös, mintegy 30 milliárd forintos költségvetése reálértéken változatlan maradt, ám az újabb feladatokat csak részben finanszírozzák többletjuttatások.

Módosítás dátuma: 2006. január 03. kedd  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 107 vendég böngészi