FotoMedia

 Az új népszavazás megalapozása
Gyújtatlan gyulladjék címmel foglalta könyvbe az állampolgársági népszavazással kapcsolatos tapasztalatokat, dokumentumokat és megfigyeléseket a Magyarok Világszövetsége elnöke.
A könyv elsõ fejezetében a népszavazás kezdeményezõjének legmélyebb, összegzõ gondolatait rögzítette. Ez, A december 5-i népszavazási kísérlet, avagy Befejezetlen rendszerváltás Magyarországon címû összegzõ elemzés képezte a könyv alapját.
A második fejezet azokat a népszavazási eseteket, esettanulmányokat, elemzéseket tartalmazza, amelyek a Magyarok Világszövetségének elnökségét arra a következtetésre juttatták, hogy kimondja: a magyarországi választási eljárásról szóló hatályos törvény teljességgel alkalmatlan arra, hogy segítségével demokratikus választásokat, vagy demokratikus népszavazást lehessen tartani - írja Patrubány Miklós a könyv elõszavában. A fejezet címe: Alkotmány- és törvénysértések árjában, avagy A semmibe vett népfelség, a választási eljárás visszásságai.
"Könyvem leghosszabb, harmadik fejezete a Felkelés a közjóért címet viseli, és idõrendi foglalatát adja azoknak a leglényegesebb eseményeknek, amelyek 2002. december 23-át, azt a napot követõen történtek, amikor a magyarországi politikai osztály egy szinte zugban végrehajtott alkotmánymódosítással hosszútávon eldöntötte Magyarország és a magyar nemzet sorsát. Így esik, hogy könyvem utolsó, negyedik fejezetének utolsó írása nem más, mint az az elemzés, amely Miért Nem? Avagy Igen, de nem így! cím alatt egy másik népszavazás, a 2003. április 12-i, Magyarország EU csatlakozásáról szóló népszavazást megelõzõen kifejtett álláspontunkat indokolja meg.
Mert azt mindenkinek tudnia kell, hogy a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállításáról szóló népszavazást, a magyar politikai osztály tizenöt éves mulasztásán túl, végsõ soron a Magyarország európai uniós csatlakozását eldöntõ népszavazás tette elodázhatatlanná." - olvasható az elõszóban.
2005. december 5-én az MVSz elnöksége megállapította, hogy letelt az a türelmi idõ, amelyet az év elején a politikai osztály részére megszavazott. "Eltelt egy újabb év, és a magyarországi politikai pártok még most sem szánták rá magukat a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállítására. Pedig megtehették volna, hiszen egy évvel korábban a politikailag aktív magyar állampolgárok többsége igennel szavazott. Mindezek alapján az MVSz elnöksége kimondta, hogy a türelmi idõ leteltének következményei vannak, és kilátásba helyezte egy újabb népszavazás lehetõségét." - írja elõszavában a szerzõ.
A könyvbõl megtudhatjuk, hogy Patrubány Miklós 2004. novemberében nyilvános vitára hívta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, Hiller István minisztert, MSzP elnököt és Kuncze Gábor frakcióvezetõt, SzDSz elnököt. Hogy az egy kihívóból és három kihívottból végül miért lett három kihívó (Tõkés László, Duray Miklós, Ágoston András) és egy kihívott (Gyurcsány Ferenc), arra csak egy sikeres népszavazás és egy befejezett rendszerváltás után derül majd fény.