FotoMedia

Judita Ka11ovicová Somorjai versek címû kötete szöveg, kép és zene együttes élményét nyújtja
Pontosabban: versek is találhatók ugyan benne, de azok sem csupán olvashatók, hanem a mellékelt két CD-rõl akár meg is hallgathatók. A versek ráadásul nyomtatásban és hangzó anyagként egyaránt két nyelven szerepelnek: eredetiben (vagyis szlovákul) és magyar fordításban.
És ez még korántsem minden. A kötetet ugyanis annyi – és olyan minõségû! – fotó gazdagítja, hogy azok már nem tekinthetõk pusztán illusztrációknak: egyenrangúak a szövegekkel. Szöveg és kép kiegészíti, erõsíti, továbblendíti egymást. Ha lapozgatás közben a CD-t is hallgatjuk, még komplexebbé válik az élmény – és nem csupán a versmondás értelmezi és ötvözi újabb hangulatokkal a kétnyelvû szöveget, hanem az egészen kiváló zene is.
A két – Modroblues és Kék blues címmel csatolt – CD-n a versinterpretációk mellett megzenésített verseket és zenei közjátékokat hallhatunk. Mindez egyetlen szuggesztív kompozícióvá szervesül. A közremûködõ nagyszerû zenészek neveinek felsorolása meghaladná ennek az írásnak a kereteit, legyen elég annyi: olyan egyéniségek szerepelnek közöttük, mint Juraj „Dura” Turtev, Erich „Bobo1” Procházka vagy Buják Andor.
A szlovák és a magyar vonatkozások mellett felbukkan a könyvben egy bolgár szál is. Feltûnik már a szövegben is, de a nagymama, Stefana Ivanova Turteva révén – akitõl egy bolgár népdalt hallhatunk – a CD-n is megjelenik. És sok egyéb mellett az sem lehet véletlen, hogy a stúdiófelvételek Nagyszombatban, Brünnben és Budapesten készültek. A szerzõ kiadásában megjelent szép kivitelû kötetben tehát egy, a multikulturális közegben rejlõ számos lehetõség kiaknázására is nyilvánvalóan tudatosan törekvõ, több mûvészeti ág képviselõinek termékeny együttmunkálkodása révén keletkezett könyvmûvet tisztelhetünk. Olyan összetett és mégis egységes alkotást, amelyben egy sokszólamú város gazdag szellemisége körvonalazódik.
A versekrõl – amelyeket Tóth Elemér ültetett át magyarra, aki Kiss Bernadett mellett versmondóként is jegyzi a magyar nyelvû CD-t – szóljon a nálam hivatottabb Ján Buzássy, a kötet utószóírója. „Nagyon nõi, ugyanakkor fölöttébb emancipált költészet ez” – írja az ismert szlovák költõ. Judita Ka11ovicová „hisz a természetben, a tárgyakban, házakban, azok kisugárzásában, hisz az illatokban, színekben és a fények villódzásában... Illó hangulatok ezek, már-már »az idõ legyintése« a megtörtént események fölött, amelyek noha már elmúltak, még mindig ott vibrálnak valahol bennünk.”
A merész vállalkozás sikere, hogy ezek a sokszínûen megelevenített hangulatok az igényes könyvmû olvasójában-hallgatójában is sokáig rezonálnak még. És Somorja, ez az észak-csallóközi kisváros, amely eddig még soha nem került figyelme középpontjába, most már egészen izgalmas helynek tûnik számára.
HIZSNYAI ZOLTÁN