FotoMedia

 <µb>Több országban ajándékozással is jár ez az ünnep
Vízkereszt ünnepén XVI. Benedek pápa misét pontifikál a vatikáni Szent Péter-bazilikában, ahol bejelenti a következõ bíborosi találkozó idõpontját. Január 6-án a keresztény egyházak a napkeleti bölcsekre és Jézus megkeresztelkedésére emlékeznek. Ekkor zárul a karácsonyi ünnepkör és elkezdõdik a farsang idõszaka.
Vízkereszt ünnepén a vatikáni Szent Péter-bazilikában pontifikál misét XVI. Benedek. A pápa bejelenti a következõ bíborosi találkozó, a konzisztórium idõpontját is. A katolikus egyházfõ úrangyala imádságában valószínûleg köszönti a régi naptár szerint karácsonyozó keleti keresztényeket is. A pápa vízkeresztre ígérte elsõ enciklikája közlését is, ám ezt a hírt még nem erõsítette meg a Vatikán.

Vízkereszt az egyik legrégebbi egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. A nyugati keresztény egyházak ezen a napon emlékeznek meg a napkeleti bölcsekrõl és Jézus megkeresztelkedésérõl, keleten pedig Krisztusnak a Jordán folyóban való megkeresztelkedésérõl. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is, amely hozzáillesztette a Jézus csodájáról – a víz borrá változtatásáról – való megemlékezést, azt tanítva, hogy e három esemény Jézus istenségének elsõ megnyilvánulása – írja a Magyar Néprajzi Lexikon.

A víz megkeresztelésébõl, (megszentelésébõl) ered a magyar vízkereszt elnevezés. A liturgikus vízszentelést vízkereszt vigíliáján végezték a templomban, de haza is hordták meghinteni vele a házat, a gonosz szellemek ellen. Ezen kívül hittek gyógyító hatásában, mely mindenféle betegségre jó volt, de használták a mezõgazdaság és állattartás területein is. Az 1499-es boroszlói szertartáskönyv szerint a szentelt víz használ a dögvész, a méreg ellen, sõt a béka és a mérges férgek ellen is, és ha igazi pap szenteli, egész évben nem romlik meg.

A katolikus egyház szokása szerint tömjént és vizet szentelnek ezen a napon. A víz és tömjén szentelésébõl alakult ki a házszentelés, melyet ma már kevésbé használnak. A plébános ezen a napon kezdte el hívei látogatását. Megszentelte a házat, számba vette a házbelieket, majd beszedte a lélekpénzt. Székelyföldön a házszentelés után a papot égõ gyertyával kísérték ki, hogy nagyobb legyen a kender.

A keleti egyházban a Jézus érintésétõl „megszentült" Jordán emlékezetére a folyók megkeresztelése is szokásos volt. A görög, bolgár és a szerb papok körmenet élén vonultak a folyók partjára, s ott a szertartás részeként fából vagy jégbõl faragott keresztet vetettek a vízbe, amit aztán edzett hívek halásztak ki.


Olaszországban piros betûs ünnep vízkereszt. Itt nincs Mikulás, helyette január 6-án a vízkereszti boszorkány hoz ajándékot. Reggel a kandallókra és ablakokba akasztott zoknik és harisnyák teltek meg édességgel, egyedül a rosszcsontok kaptak szenet, azt is fekete cukorból. Az keresztény ünnep Olaszországban a pogány, seprûjén lovagló boszorkány alakjával egészült ki. Az ünnepen Velencében vízkereszti gondolaversenyt rendeznek a Canal Grande csatornáján, az evezõsök boszorkánynak lesznek öltözve, miközben a római Szent Péter térre a három napkeleti bölcs érkezik meg lóháton.

Vízkereszt a Mikuláshoz hasonló ajándékozással jár Spanyolországban is. Itt a vízkereszt hagyományosan az újév köszöntésének felel meg. Madrid utcáit több ezer álarcba bújt felvonuló lepte el, hogy így emlékezzenek a három királyokra.