FotoMedia

OTTHONUNK A NYELV – A helyi adók magyarul (3)
Sorozatunk befejezõ részében a helyi (települési) adók utolsó csoportjával foglalkozunk, ezek az alábbiak: dao za predajné automaty, dao za nevýherné hracie prístroje, dao za vjazd a zotrvanie motorového vozidla v historickej easti mesta, dao za jadrové zariadenie.
Az elsõként feltüntetett adófajtának Magyarországon tudtommal nincs megfelelõje. Mivel a predajný automat magyarul áruautomata, ezért ennek az adónak a magyar neve áruautomata-adó lehetne. A második adófajta kapcsán a problémát a nevýherný hrací prístroj magyar megnevezése, illetve a výherný hrací prístroj-tól történõ elkülönítése jelenti. A szlovákiai magyar regionális sajtóból származó példáimban az említett adófajtával összefüggésben a nevýherný hrací prístroj magyar neveként a nem nyerõ játékautomata vagy a nem nyerõ játékgép kifejezések fordulnak elõ. Ezek azonban többszavas kifejezések révén, a magyarban atipikusnak minõsülnek, továbbá csak igei jelentésû elem segítségével kapcsolható hozzájuk az adó szó: nem nyerõ játékgép/játékautomata után fizetendõ adó. A másik, a terminologikus megoldás az öszszetett szó volna: nemnyerõautomata-adó. Szakszavakban elõ szokott fordulni a tagadószó és az utána álló szó egybeírása (pl. nemfém, nempoláris), tehát a nemnyerõ automata elvileg elfogadható volna, az adó szóval bõvített nemnyerõautomata-adó öszszetett szó viszont már túl hoszszú, helyesírása gondot okozhat. Továbbá a magyarban (azaz Magyarországon) a pénznyerõ automata (nyerõautomata, nyerõgép) mellett nem vezették be szakkifejezéséként a nem nyerõ (nemnyerõ) automata kifejezést, s így ha elõfordul is, csak szabad szószerkezetként van rá példa. A magyarban létezik viszont a játékautomata (vagy játékgép) kifejezés, amelyet alapvetõen azoknak a gépeknek a megnevezésére használják, mint a szlovák nevýherný hrací prístroj kifejezést. A magyarországi szerencsejáték-törvény is különbséget tesz e kétfajta automata között, ugyanis más-más adótétel vonatkozik rájuk. Az elmondottak alapján a dao za nevýherný hrací prístroj magyar neve lehetne a játékgépadó.
Már említettem, hogy szerkezetüket tekintve a magyar szakkifejezések alapvetõen abban különböznek a szlovákoktól, hogy a magyar szakkifejezés nem lehet hátravetett jelzõt tartalmazó szerkezet, ellenben a szlovákkal, ahol ez igen gyakori. A szlovák szerkesztés kétségtelen elõnye, hogy hoszszú, leíró jellegû kifejezés alkotható, ennek tipikus példája a dao za vjazd a zotrvanie motorového vozidla v historickej easti mesta. A magyarban viszont a jelzõi rész elõre kerül, ennélfogva a magyar terminusban nem tartható meg a szlovák kifejezés minden eleme (nem is kell, hogy megtartsuk). Egyelõre ilyen típusú adót nem vezettek be Magyarországon, más európai fõvárosokban (pl. Londonban) már igen – pontosabban ezek nem adó-nak, hanem díj-nak minõsülnek, s ezért a magyarországi sajtó behajtási díj-ként említi. Tudunk-e ennél kifejezõbb megnevezést találni? Az adók nevében azt a tárgyat (dolgot) vagy azt a cselekvést nevezzük meg, ami után az adót fizetjük: ingatlan, ház, kutya (eb), illetve közterület használata, a történelmi városrészbe való behajtás. A behajt jelentése miatt bõvítményei közül a határozót (történelmi városrészbe) kellene tartalmaznia a terminusnak, ezért a „szabályosan” létrehozott terminus ez lenne: történelmi városrészbe (való) behajtási adó, amely megint csak atipikus lenne. Ezért marad a legegyszerûbb megoldás: behajtási adó, amelyben a szlovák szerkezet igei jelentésû tagja marad meg.
Az utolsó adótípusban elõforduló jadrové zariadenie magyarul atomlétesítmény, ezért ez az adó magyarul lehetne atomlétesítmény-adó.
Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a Gramma Nyelvi Iroda telefonos közönségszolgálata februárig szerdánként, február 13-tól pedig keddenként hívható 9.00–13.00 óra között. További elérhetõségeink: www.gramma.sk, Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. .
SZABÓMIHÁLY GIZELLA