2023. május 1. - Modern város kisebb szépséghibákkal
Amszterdam sok elővárosa közül a legnépesebb Almere. Mivel a több mint 210 ezer lakossal rendelkező települést 1975-ben alapították, a város összes épülete modern. Cees van Bemmel alpolgármester talán pont emiatt javasolta poénból képviselőtársainak az egyik 1999-es testületi közgyűlésen,
hogy a városban most tár tényleg elférne egy olyan, középkorinak tűnő várkastély is, ahol végre szép esküvői fotók készülhetnének a sok snassz épület előtt ellőttek helyett.
Meglepő módon a politikus bonmot-ja annyira megtetszett a többi városatyának, hogy azonnal felhatalmazták az alpolgármestert a bohókás terv megvalósítására.
Cees van Bemmel politikus felkérésére Thijs Blom ingatlanberuházó egy évvel később mutatta be az önkormányzatnak Almere leendő kastélyának terveit. Elképzelése szerint a Gooimeer tórendszer és az A6 autópálya között felépíteni kívánt épületegyüttes az 1865 és 1875 között teljesen átépített belgiumi Jemeppe kastély replikája lett volna.
A vallon és a holland kastély közötti különbség csak annyi lett volna, hogy az almerei konstrukciót 200 szobából álló négycsillagos szállodaként kívánták üzemeltetni, leendő parkját pedig Versailles kertjeiről akarták lekoppintani. Ezeket a finomhangolásokat Renaud Storm van Leeuwen építész és csapata készítette el.
A beruházás megvalósításához az önkormányzat nyomott áron adta el az autópálya melletti, 25 hektárnyi mezőgazdasági területet Thijs Blom cégének. Az adásvételi dokumentumok aláírása után a projektcég 2000. szeptember 15-én vágott bele az ekkor még 60 millió guldenbe (kb. 27 millió euróba) kerülő replika kivitelezésébe.
Bár a cél egy középkori ihletésű, romantikus stílusú belga várkastély másolatának felépítése volt, az épületet ízig-vérig modern technológia alapján kezdték el kivitelezni.
Az 57 méter magas, 11 emeletesre tervezett lakótorony miatt a kivitelező első körben egy 22 méter mély gödröt ásatott, ahol talajkiszorításos cölöpalapozási technikával 600 vasbeton cölöpöt döngöltetett le. A cölöprács és az épület szintjeinek kialakításakor 700 ezer köbméter betont használtak fel.
Mivel a hollandok „autentikus középkori anyagokból” kívánták kastélyukat viszontlátni, a felszíni szerkezeti elemeket több mint százéves, durván tisztított téglákkal kötötték össze. A több mint egymillió darab bontott tégla hazánkból származott. Míg a de Volkskrant című németalföldi napilap szerint ezek a kisméretű téglák elbontott dunántúli laktanyákból származtak, addig az Almere City News szerint három magyar várromból.
Lopott magyar pecsétes tégla eladó!
Síkvidéki téglavár-építészetünk függvényében ez utóbbi információ több mint valószínű, hogy téves. Közelebb állunk az igazsághoz, hogy ezek a pecsétes téglák elhagyatott és őrizetlen magyar kastélyokból és kúriákból származtak. A téglavető jelek alapján ugyanis pár évvel ezelőtt sikeresen azonosította az amszterdami magyarok egy csoportja többek között
a külsővati Schmidt-kastély,
a kéthelyi Hunyady-kastély,
a concóháti Degenfeld-Schonburg-kastély,
a kisfaludi Simay–Holczer-kastély,
a magyarszecsődi Szakáts–Batthyány-kastély,
a szőci Hertelendy-kastély,
a barcsi Kremsier-kastély és
a helvéciai Wéber-kastély és melléképületeiknek egykori tégláit, pontosabban ezeknek az egykori műemléknek is téglát leszállító egykori téglavető műhelyeket.
A lakott településektől viszonylag messze eső, őrizetlen úri lakokat a rendszerváltás óta fosztogatják Magyarországon. Nemcsak a helyiek, hanem az ilyen típusú bűncselekményekre szakosodott bandák is.
Ebből öt-hat csoport iparági szinten műveli a lopást.
Ezek a szervezetek többnyire megbízás alapján dolgoznak. A tolvajok első körben szinte mindig a nagyon hamar értékesíthető rézlemezeket, szobrokat, kariatidákat, kővázákat, homlokzati elemeket, balusztrádokat, kályhákat, öntöttvas oszlopokat, szépen faragott nyílászárókat, fajanszokat és lépcsőket lopják el. Van olyan dunántúli bűnszövetkezet, amely kimondottan a kertekre szakosodott. Ők 12 tonnás daruval lopják el a szökőkutakat, a márványból vagy mészkőből faragott kávákat, oszlopokat, az egyenként 450 kiló súlyú, serlegszerű kültéri bronz- és kővázákat.
Ha a lopást nem veszik észre, és rendőrségi eljárás sem indul, akkor a tolvajok visszatérnek a „lelőhelyhez”, amelyet módszeresen kipucolnak. Ekkor már viszik a hajópallókat, az intarziás parkettát, a díszes műkőből készült járólapokat, az ácsgerendákat és a tetőcserepet is.
A kastélyok és kúriák részleges vagy teljes lebontásába ellenben csak akkor vágnak bele, ha információjuk van arról, hogy valaki direkt pecsétes téglát keres jó nagy tételben.
Bár a lelepleződés esélye minimális, egy-két csoport azért néha lebukik. Ez történt a 2021. szeptember 2-ról 3-ra virradó napon is, amikor is Vas megyei vadászok leleplezték, hogy a dél-szlovákiai illetőségű L. Hodúr bandavezér és társai nagyban bontják a mikosszéplaki Mikosd–Zierer-kastélyt. A magyarul tökéletesen beszélő férfi kihallgatása során kiderült, hogy a szajré szállításához mindig fedőcégeket vettek igénybe.
A zárt áruszállító gépjárműveket vagy a szlovákiai Galánta, vagy a Bécs melletti Strasshof an der Nordbahn autókölcsönzőiből bérelték. A Magyarországon ellopott relikviákat az ausztriai Ebenfurth melletti raktárukban őrizték. Mivel báró Mikos Ede egykori otthonát már többször meglátogatták, ezen a telephelyen a rendőrség meg is találta a kastély neogótikus csúcsívű homokkő ablakkereteit, ácsgerendáit, illetve a néhai nemes vadászházának neoreneszánsz stílusú kerítését is.
Keresztény városi kolostorban gondolkodnak
Visszaugorva Almere kastélyához: a magyar téglák 23 évvel ezelőtt valószínűleg vagy egy osztrák, vagy egy német telephelyről kerülhettek Hollandiába. Az égetett agyaghasábokat egyébként úgy építették be a kastélyba, hogy a rajtuk látható pecsétek és téglavető jelek többsége jól látható legyen.
Mivel a beruházás üteme lelassult és a pénzügyi kiadások is megduplázódtak, az anyagi csőd elkerülésére Thijs Blom cége 2005-ben egyötöd áron, alig 11 millió euróért eladta a szerkezetkész komplexumot Mark Van der Graaf grófnak, aki az adásvételt követően nem tett semmit.
A több mint húsz éve üresen kongó, őrizetlen és állagában csak egyre romló, félkész építmény idén februárban került ismét a figyelem központjába. Egy almerei keresztény csoport nevébe Marianne van Poortvliet azt szeretné elérni, hogy a kastélyt egy olyan önellátó „városi kolostorrá” alakítsák át, ahol bárki megszállhatna, aki magányra, elmélkedésre vagy biztonságra vágyik.
itt mindenki ingyen étkezhetne és aludhatna akár hosszú évekig is.
Ez utóbbi esetben csak annyi a feltétel, hogy közösségi munkát kell vállalnia. Az asszony elképzelése szerint a kastély körül éppen ezért különféle létesítményeket építene fel a protestáns szervezet, ahol lenne gondozófarm, játszótér, veteményeskert, gyümölcsös, oktatóműhely, esküvői kápolna, sétaútvonalak és egy teakert is. Jamrik Levente
- Híján vagyunk az olyan zseniknek, mint Csurka István (magyarnemzet.hu)
- Ők kapták idén a Nemzet Művésze díjat (index.hu)
- Pusztinán is tarthatnak rendszeresen magyar misét a moldvai csángók (MTI)
- Vitályos Eszter: a Kurultaj a Kárpát-medencei hagyományőrzés egyik legerősebb eleme (MTI)
- Az RMDSZ és az EMSZ álláspontja szerint is szükség van az etnikai politizálásra Erdélyben (MTI)