FotoMedia

Sok polgármester szerint sérült az önkormányzatiság elve, a törvényt ostornak használják majd ellenük
Lipšic a közigazgatási reformmal indokolja a törvénymódosítást: a sok átruházott hatáskörrel rengeteg pénz is került az önkormányzatokhoz, ezért erõsíteni kell a külsõ ellenõrzést. A községeknek ez nincs ínyére. Michal Sýkora ZMOS-elnök az eddigi ellenõrzést elégségesnek tartotta, szerinte a számvevõszéknek semmi köze ahhoz, hogy a községek mire költik bevételeiket.
A ZMOS az önkormányzati rendszer megkérdõjelezésének tartja a számvevõszéki ellenõrzést. „Ez egy nagy lépés hátrafelé, a „nemzeti bizottságok” rendszere irányába – értékelte a döntést Jozef Tureány, a szervezet alelnöke. – Ez azt jelenti, hogy a politikai pártok gyakorlatilag ellenõrizhetik az önkormányzatok gazdálkodását.” Szerinte a most elfogadott módosítást ostorként használhatják majd az önkormányzatok ellen.
Szó sincs inkvizícióról
Ján Jasovský, az NKÚ elnöke hangsúlyozta: nem kell inkvizíciótól tartani, az ellenõrzést inkább segítségként és megelõzésként kell felfogni, hiszen hasznos tanácsokkal is ellátják a községi könyvelõket. „Nem fogjuk elõírni, hogy a pénzt milyen célra fordítsák, de a felhasználás hatékonyságát és a törvények megtartását ellenõrizni kell” – mondta. A polgármesterek többsége általában azzal védekezik, hogy a községnek van független fõellenõre, és nincs szükség erõs központi felügyeletre. A számvevõszék elnöke erre azt válaszolta: a települések legalább negyedében még mindig nincs fõellenõr. Gál Gábor, az alkotmányjogi bizottság tagja a közelmúltban elismerte: ahol van is ellenõr, nem mindig az ellenzék jelöli, ezért gondok lehetnek.
Akinek nincs mitõl félnie, az nem fél
Haris József naszvadi polgármester korábban önkormányzatiság elleni támadást emlegetett, a döntését azonban tiszteletben tartja. „Nincs mitõl félni, ha mindenki rendesen dolgozik. Korábban az elvekrõl, most viszont már a képviselõk által elfogadott normáról van szó” – mondta lapunknak. Lipšic szerint a törvény célja helyreállítani az önkormányzatok megbízhatóságát, az összes tisztességes polgármester és megyefõnök tisztázhatja magát. Basternák László, Ógyalla polgármestere örömmel fogadta a jogszabályt, ám Lipšic megjegyzésével nem ért egyet. „Nekünk nem kell tisztára mosni magunkat, ellenzéki fõellenõreink vannak. A számvevõszéki ellenõrzéstõl nem ijedünk meg, nincs rejtegetnivalónk” – közölte az Új Szóval. Zachariaš István, Szepsi polgármestere úgy véli, a ZMOS aggodalmai megalapozottak, s megfelelõnek tartja az eddigi ellenõrzést. „Az utóbbi idõben sok olyasmi történt, ami mintha tudatosan az önkormányzatok ellen irányult volna. A most elfogadott módosítás nem illik bele a rendszerbe, ettõl függetlenül egyetlen normális önkormányzatot sem fog zavarni a számvevõszéki ellenõrzés, ha az átlátható lesz. Gond akkor merülhet fel, ha a könyvvizsgálatot célzatosan, valaki ellen fogják szervezni” – magyarázta érdeklõdésünkre. (sza, lpj)
A pártokat nem ellenõrzi az NKÚ
A parlament nem egyezett bele, hogy a számvevõszék a politikai pártok gazdálkodását is ellenõrizze. Robert Madej (Smer) az alkotmányba szerette volna foglalni a parlamenti vizsgáló bizottságok intézményét is, sikertelenül. A. Nagy László, az emberjogi testület elnöke felvetette, hogy az Adatvédelmi Hivatalt emeljék az alaptörvénybe, ám õ sem járt sikerrel. A 2006. január 1-jétõl hatályos norma nem tartalmazza a képviselõi mentelmi jog szûkítését sem, ezt az igazságügyi miniszter külön törvényben terjeszti elõ. (sza)