FotoMedia

 Barry Miles: Hippik – egy korszak könyve a polcokon
A Hippik címû könyv bemutatóján Hobó, alias Földes László is felidézte a hippi-korszakból származó emlékeit, valamint kevésbé könnyes szemmel tekintett vissza arra, amikor hajhossza miatt verték meg a rend õrei…
Hobó elmondta, hogy sajnos azokban az idõkben nem tudtak – õ és zenésztársai – nyelveket, ezért például a nagy nehezen felfedezett Gorkij Könyvtárba jártak, ahol el lehetett csípni egy-egy nyugati újságot a zenekarok és koncertek képeivel. A zenéket hallhatták, hallották, a képeket látták az újságokban, vagy a híradókban, mint a romló imperializmus következményeit, ugyanakkor a dalszövegek megszerzése igen sokáig nagy nehézségekbe ütközött Magyarországon.
Nem tudtak hát mást tenni, mint elképzelték, hogy mirõl szólhat a zene, mi sugárzott a muzsikából.
Woodstock képeit és zenéit hallgatva Hobóék azt hitték, hogy a társadalom folyamatosan megváltozik az országhatárokon túl. Remélték, hogy igazából a szeretet és az emberi kapcsolatok kerülnek elõtérbe.
Egy újvidéki magyar újság kezdett elõször nyugati dalszövegeket lefordítani, s ezen ismereteket csak úgy falták a hazai zenészek. Ennek hatása Hobó dalszövegeiben – saját elmondása szerint – 1973 után kezdett megjelenni.
Végül kialakulhatott az a helyzet, hogy a magyar zenék késõbb nem voltak már fáziskésében a nyugati világ elvárásaihoz képest. (Pl: Illés, stb…)
Nagy hatása volt az emberekre a beáramló zenének. Ez társadalmi ellentétekben is megmutatkozott, amikor például csak a haja hossza miatt sokszor megverték õt és a hasonlóan gondolkodókat, élõket.
„A társadalom röhögött, ahogy párezer embert vertek.” A Dózsa György úton menetelt az a 600.000 ember, akik május elsején a rendszert éltették, majd ezek a „férgek” a bezárt kapuk mögül az ablakban ülve azt figyelték és azon röhögtek, amikor a lovas rendõrök a „hippi-mozgalom” tagjait verték az utcán, a házuk elõtt. „Ez hozta ki belõlük az erõt, a férfiasságot – no nem nemi értelemben” – emlékezett a nem is olyan nagyon régen történt eseményekre a neves zenész.
A könyvrõl:
Olvassák el, hogy a háború hamvaiból hogyan nõtt ki egy hatalmas, sokszínû, szabadon mûködõ, az emberi elmét tágító mozgalom, amely csupán SZERETETET és BÉKÉT prédikálva, s a régi világ ruháit magára öltve változtatta meg a világot.
A Hippik címû könyv az 1965-1911 közötti idõszakot fogja át, s egy bevezetõvel, illetve epilógussal formálja kerekké a történteket. A könyv lapjain megszólalnak a korszak kulcsfigurái. A kötetet eredeti poszterek és lemezborítók, valamint a korszak ritka kiadványai, a többi között az International Times, az Oz és a Rolling Stone magazin korai számai illusztrálják. A Hippik lapjairól harsány pszichedelikus képek, és betépett vagy elszállt írók, zenészek, a korszak híres és hírhedt meghatározó alakjainak portréi vágnak a szemünkbe. További fotókon azokat a politikai és zenei eseményeket kísérhetjük figyelemmel, amelyek a hippikorszakban glóbuszunkat formálták és alakították át.
A 60-as évek közepén nagy változásokat élt át és izgalmas felfedezéseket tett az a generáció, amely a második világháborút követõ években született. Londonban, San Franciscóban, Los Angelesben, New York-ban, Párizsban és még sok kisebb, de nem kevésbé jelentõs városban buzgón cseréltek nézeteket, kutatták a misztikus filozófiákat, s kísérleteztek a tudatállapot megváltoztatására képes kábítószerekkel. A világ minden részérõl összesereglett hasonló gondolkodású emberek egymásra találása spontán volt és feltartóztathatatlan.
Ezek a személyek - muzsikusok, írók, gondolkodók, drogosok, szerencselovagok, ruhatervezõk és álmodozók - hippik néven váltak ismertté. Ez a könyv a hippimozgalomnak állít emléket. Még egyetlen könyv sem elemezte ilyen részletességgel a jelenséget. A mozgalom egyik kulcsfigurája, Barry Miles beszámolói mellett idézeteket olvashatunk a korszak legfontosabb hippi személyiségeitõl.
A Hippik címû, gazdagon illusztrált könyv pszichedelikus kirándulásra invitálja az olvasót az 1965 és 1971 közötti évekbe, sõt még tovább. A kötet bõ információkkal szolgál azokról a mozgalmakról és eseményekrõl is, amelyek idõben megelõzték, illetve követték a szeretet és béke szédült napjait.
Paulik András