FotoMedia

 Erdélyben három megyében tartott elõadásokat Pászthoy András, az FVM államtikára a gazdálkodóknak, s számos alkalommal látogatott meg különféle mezõgazdasági üzemeket. Fontosnak tartja, hogy a magyar kormányzat, illetve a minisztérium támogassa az erdélyi gazdák szakmai képzését.
A Földmûvelés és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatási megállapodást kötött a határon túli gazdaegyesületekkel. Ez négy pilléren nyugszik: a budapesti minisztérium részt vesz a határon túli termelõk szakmai képzésében, a szaktanácsadási hálózat kiépítésében, havi rendszerességgel megjelenõ mezõgazdasági szaklapok és különbözõ kiadványok megjelentésével, illetve különbözõ rendezvényeken, kiállításokon való megjelenésben segít a gazdálkodóknak. Legutoljára most a budapesti OMÉK-en ismerkedhetett a közönség a határon túli magyar gazdák azon termékeivel, amelyek Magyarországon kuriózumnak számítanak. Például ilyen az Erdélyben mindennapos havasi méz, ami nagyon jó, és igazi érdekesség Magyarországon.

De az még fontosabb, hogy az anyagi forrásokkal támogatott szaktudás-átadás mellett segítsék a megyei szintû vezetést Erdélyben, illetve a határon túli országok megyéiben, régióiban, hogy hogyan építsék ki a támogatási-pályázati intézményrendszert a csatlakozást közvetlenül megelõzõen, hogy ez az intézményrendszer jól tudja szolgálni a gazdálkodók érdekeit. Hiszen az uniós források akkor elérhetõk az erdélyi vagy más gazdálkodók számára, ha az intézményrendszer jól mûködik, mert az uniós pénzeket már most „vadássszák” Erdélyben, Romániában, és ezt fogják késõbb – az államtitkár bizakodik ebben –, Vajdaságban és máshol is tenni.

Pászthoy Andrást Erdélyben, Hargita megyében egy olyan tejfeldolgozó üzembe is meghívták, amely rendkívül korszerû európai léptékkel mérve, az élelmiszerbiztonság minden igényét kielégíti – s megítélése szerint ilyenbõl egyre több lesz: nagy a tõke érdeklõdése az erdélyi mezõgazdasági adottságú területeken – a magyar tõkéé is, és az EU tõkéjéé is, fõképp a 2007-es román teljes jogú tagság elérésével. Olyan kedvezõ feltételek vannak Romániában a magyarlakta területen, amelyeket mindenképpen ki akar használni a „magyar–magyar tõke” – tehát a helyi és anyaországi befektetõk karöltve –, illetve az uniós tõke is. Az FVM államtikára elmondta a Vasárnapi újságnak: „felhívtam a figyelmüket az erdélyi kollégáknak, milyen kiválóak az adottságok a turizmusra, amely a vidékfejlesztésnek egyik nagyon fontos pillére a táj- és környezetgazdálkodás mellett; és a félig önellátó gazdálkodás támogatására óriási lehetõség van. Hiszen van olyan terület, fõleg Hargitán, ahol néhány hektár egy földtulajdona egy családnak, és az erdei termékeket ha fel tudják helyben dolgozni, és kiegészítik a falusi turizmussal a jövedelmüket, illetve ha a külterjes állattartást kicsit jobban támogatja majd az unió – márpedig jobban fogja támogatni, ha az adottságoknak megfelelõen veszik igénybe a támogatásokat – akkor boldogulni tudnak. Egy gazdatársam azt mondta viccesen; nézze, államtitkár úr, hát idecsatolták már hozzánk Romániát, most idecsatolják hozzánk Európát, majd csak elboldogulunk eztán is.”