FotoMedia

Október 15-én debütál egy nemzetközi licenctípus Magyarországon: a Creative Commons az alkotóknak teszi lehetõvé, hogy szabad, vagy a jelenleginél legalábbis szabadabb feltételekkel terjeszthessék mûveiket.
Vasárnap ismertetik a nagyközönséggel azt az új licenctípust, mely könnyítené a magyar szerzõi jog által megkötött kezû alkotók dolgát. Bármilyen meglepõ, eddig nem volt olyan általánosan elfogadott licenctípus, melynek felhasználásával a szerzõk akár ingyen, akár bizonyos korlátozással kiadhatták volna mûveiket. A szabad szoftverek világából ismerõs GNU licenctípust is csak szoftverekre és írásos mûvekre - elsõsorban dokumentációkra - alkalmazták, a mûvészeti életben kevésbé, de leginkább egyáltalán nem volt ismert.
Kreatív közjószág, szabad mû
A Creative Commons (CC, közvetlen fordításban: kreatív közjószág, a honosítás élharcosai inkább szabad mûnek nevezik) egy olyan licenctípus, mely az alkotók számára a szerzõi jog négyféle védelmét, és ezek kombinációját kínálja: gyakorlatilag a tradicionális "minden jog fenntartva" helyett a "Néhány jog fenntartva" védelmet nyújtja. Ezzel együtt az alkotás használói (olvasói, nézõi, el- vagy kiadói) többet tehetnek a mûvel, mint megszokhatták: a CC feltételeinek függvényében szabadon másolhatják, terjeszthetik, bemutathatják.
A CC-ben felkínált opciók a szerzõ nevének kötelezõ feltüntetése, a nem kereskedelmi célú felhasználás lehetõsége, az alkotás módosíthatatlansága és egy úgynevezett hasonlósági licenc, ami arra utal, hogy történjék bármi is a mûvel, azt csak ugyanolyan feltételekkel lehet használni vagy továbbadni mint amilyennel "kapta" a felhasználó az alkotótól. Ennek a négyféle feltételnek összesen 11 féle kombinációja létezik - az alkotó maga dönti el, hogy melyeket alkalmazza.
Hollywoodban nem, de másutt talán igen
Felmerül a kérdés persze, hogy miért éri meg egy alkotónak a mûvét például csak a neve feltüntetését kérõ - egyebekben teljesen szabad - felhasználási feltételekkel továbbadnia. Bodó Balázs, a CC magyarországi honosítási projektjének tagja szerint az alkotók 90 százaléka vagy egyáltalán nem kap pénzt mûvéért, vagy ha kap is, nem abból él. A CC licenc használatával az alkotónak lehetõsége van arra, hogy szabadabban terjessze alkotását, ami végsõ soron - mivel jogdíjat egyébként sem biztos, hogy kapna utána - hírneve öregbítését és terjedését szolgálja.
Persze az valószerûtlen, hogy nagy hollywoodi filmeket a jövõben CC licenccel publikálnának, ám sokan használhatnák akár amatõr alkotásaik közzétételére, akár a vélhetõen csak ismertséget növelõ, bevétellel nem kecsegtetõ alkotásaik publikálására. Bodó szerint az általuk megkeresett mûvészek kifejezett érdeklõdéssel fogadták a CC licenctípust, sõt, a korábban közös jogkezelést végzõ Artisjus is pozitívan állt a kezdeményezéshez.
Jogszabályhoz igazítva
A kezdeményezés - melynek nevét a honosítók nem javasolták lefordítani, mondván, a Creative Commons tulajdonképpen egy márkanév - a világ harminc országában elfogadott licenctípust hivatott gründolni. A honosítási tevékenység túlmutat a licenc szövegének fordításán, ugyanis minden országban hozzáigazítják az ott érvényes szerzõi jogi szabályozáshoz - számolt be Bodó Balázs a tevékenységükrõl.
Magyarországon kompromisszumot kellett kötni, mivel nálunk a reprográfiai díjakat akkor is meg kell fizetni, ha egyébként a szerzõ lemondott a javadalmazásról. Így a CC licenccel megjelent, esetleg ingyen terjeszthetõ mûveket ha valaki CD-n, papíron másolná, az ezzel kapcsolatos díjat meg kell fizetnie. A másik kompromisszumot a szerzõi jogi szabályozás azon kitétele miatt kellett kötni, mely az alkotó és a felhasználó közötti relációban csak az írásban, papírra lefektetett szerzõdést ismeri el.
Erre azonban internetes viszonylatban minden bizonnyal nincs lehetõség, ha valaki CC licenccel tenné közzé az általa írt és elõadott zeneszámokat, akkor írásban (papíron) kellene szerzõdést kötnie minden egyes internetezõvel, aki letöltené az mp3-at. Bodó szerint a szerzõi jogi törvény hamarosan megváltozik, és a nyomtatott írásbeliség követelése kimarad a törvénybõl, így minden akadály elhárul a CC licenc alkalmazása elõl. Ennek pontos dátumáról azonban egyelõre nem tudtunk meg információt az Igazságügyi Minisztériumtól.
Használd, Alkoss, Gyarapítsd!
Ha valaki - például az internetre feltett képei, zenéi, írásai - kapcsán szeretné alkalmazni a CC licenc valamelyik kombinációját, a ma még angol, de hamarosan magyar nyelven is elérhetõ licenckészítõ alkalmatossággal készítheti el a megfelelõ felhasználási feltételt. A licencgenerátor oldalán csak azt kell kiválasztani, hogy mit védjen a jog, ezt követõen egy weboldalra is beágyazható, a licencre mutató linket kap az alkotó. Szintén a CC licenc oldalán találni egy keresõt, mellyel a CC-vel kiadott, interneten található mûvek közt lehet keresni.
A hazai honosítási projekt résztvevõi egy Kölcsey-idézet újraértelmezésével engedik szabadjára a CC-t Magyarországon: a Használd, Alkoss, Gyarapítsd! érzékelteti leginkáb a licenc felhasználási lehetõségét, egyszersmind hatását is