FotoMedia

A hét végi XIV. Katedra Napokon a tanulók iskolai túlterheltségérõl és a pályázati lehetõségekrõl is szó volt
Dunaszerdahely. A tanulók iskolai túlterheltsége és azok következménye volt a témája a Katedra 40. társasági ülésének, amely egyben a pénteken kezdõdött XIV. Katedra Napok nyitórendezvénye volt. A kétnapos találkozót Határokon átívelõ oktatásügyi együttmûködés címmel a Katedra Alapítvány rendezte, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével (SZMPSZ) és a Katedra folyóirattal karöltve.
A Katedra-ülés vitaindító dolgozatának szerzõje Németh Margit pszichológus, a korreferátumok szerzõi Stredl Terézia pszichológus és Vojtek Sándor egyetemi oktató voltak. A dolgozatokból, illetve a hozzászólásokból kitûnt: mivel az iskola nagyon is társadalomfüggõ, a társadalom pedig teljesítményközpontú, ez a probléma – a túlterheltség – nem csupán az iskolákat érinti, hanem mára már népbetegségként jelentkezik. Az oktatásügyben ezt a kérdést azonban csak az iskolarendszer átfogó reformjával lehetne orvosolni. De így is fontosak a részkérdések: hogy a leterhelt alsó tagozat fölösleges tananyaghalmazát radikálisan csökkenteni kellene, hogy a gyakorlati ismeretek növelése lenne szükséges.
Szombaton a Határokon átívelõ oktatásügyi együttmûködés témakörben hangzottak el elõadások. Turbók Arnold Bertalan, a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója az együttmûködési lehetõségekrõl, a képzésekrõl, a kompetenciafejlesztésrõl és pályázatokról beszélt. Slovák Gyula, az Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium Régiófejlesztést Támogató Ügynökségének a vezetõje az Uniós alapokról tartott összefoglalót, fõképp az önkormányzatokat és a civil szektort érintve, ismertetve a pályázati lehetõségeket. Hecht Anna, a Nagyszombati Kerületi Tanügyi Hivatal elöljárója Reformpedagógia határon innen és túl címû elõadása a több közép-európai országot összefûzõ Dalton-féle iskola projektumának eredményeit mutatta be, illetve magát a három alapelvre – szabadság, együttmûködés, idõbeosztás – épített iskolát. Iskola és pályázat címmel Lelkes Kata project manager és Habán Dana, a Dunaszerdahelyi Közmûvelõdési Akadémia igazgatónõje tette kézzel foghatóvá, hogy van lehetõség a kiírt pályázatok között eligazodni. Pék László, az SZMPSZ elnöke az iskolák és az oktatásban érdekelt szervezetek határon túli kapcsolatairól, valamint az iskolák pályázati lehetõségeirõl, illetve fórumairól beszélt.
A Katedra Napok nyilvános rendezvényén a Fórum Társadalomtudományi Szemle folyóirattal ismerkedhettek meg a pedagógusok Fazekas József fõszerkesztõ jóvoltából. Délután három oktatási intézmény – a Dunaszerdahelyi Halpiac-téri Óvoda, a nagymegyeri Bartók Béla Magyar Tannyelvû Iskola és a komáromi Selye János Gimnázium – mutatkozott be, valamint vázolta fel határon túli sokrétû kapcsolatrendszerét.
A találkozó díjátadással ért véget. Miklós László környezetvédelmi miniszter és Rajeanová Dagmar, a besztercebányai Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség igazgatónõje átadták a szlovákiai magyar iskoláknak szánt ajándékukat: a Hevesi–Kocsis-féle A magyar– szlovák határvidék földrajza címû, a Lilium Aurum Könyvkiadónál megjelent földrajz segédtankönyvet. A Katedra folyóirat elismerõ oklevelét a lapban kifejtett tevékenységéért idén Csicsay Károly párkányi és Földes József dunaszerdahelyi pedagógus vehette át. Az év módszertani könyve díjat idén a Németh Margit–Stredl Terézia szerzõpáros A nevelés örömei és ürömei, Az év segédtankönyve díjat pedig a Kovács László–Simon Attila szerzõpáros A magyar nép története címû tankönyvcsaládja kapta. A szlovákiai magyar iskolákért emlékplakettet Simon Attila, illetve a Fórum Társadalomtudományi Szemle kapta. A Katedra Alapítvány kuratóriuma idén két komáromi pedagógust jelölt díjra: Jakab István nyugalmazott egyetemi tanárt a Katedra folyóiratban kifejtett egész évi tevékenységéért, és Stirber Lajost Életmûdíjra.
A Katedra folyóirat olvasói az év pedagógusának a 2004/2005-ös tanévben a párkányi óvoda igazgatónõjét, a Kisbojtár vezetõjét, Hégli Mariannát szavazták meg. (nagy)