Főoldal Kárpát-medence Magyarverések: a sajtó felelõsségérõl ír a Magyar Szó

Magyarverések: a sajtó felelõsségérõl ír a Magyar Szó

E-mail Nyomtatás PDF
A sajtó, a társadalom, a politikusok és a hatóságok felelõsségérõl ír kedden mélyreható elemzésében a vajdasági magyarellenes incidensekkel kapcsolatosan az újvidéki Magyar Szó címû napilap.
A sajtó, a társadalom, a politikusok és a hatóságok felelõsségérõl ír kedden mélyreható elemzésében a vajdasági magyarellenes incidensekkel kapcsolatosan az újvidéki Magyar Szó címû napilap.
"Etnikai leszámolások, nemzeti türelmetlenség, vallási intolerancia, gyûlölködés, magyarverés. Szövevényes, nehéz, mindenekfelett kimondottan kényes témák, melyek egyszersmind magukban hordozzák egy futótûz gyújtólángját" - figyelmeztet írásában Gimpel Tibor, aki szerint a média kimondottan káros szerepet játszik, "mert éhes mindenre, ami incidensre szaglik, 32 foggal harap rá, akkor is, ha nincs mire". Innen táplálkozik a magyarországi páni félelem, mely abban nyilvánul meg, hogy átutazni, vagy látogatóba jönni óhajtó turista már-már nem tudja, merjen-e Szerbiába jönni, "nem is beszélve, hogy a magyarországi tõkebeáramlásnak az ilyen körítés mennyire kedvez".
A szerzõ jegyzetében rávilágít az érem másik oldalára is, amelynek szerinte megkerülhetetlenül fontos eleme az a közeg és közhangulat, ahol mindez akár egyedi incidensek képében, akár jelenségként kezelve elõfordul. "Ha az elõzõ rezsim valami igazán károsat okozott, akkor az a nincstelenségen, kilátástalanságon, elszegényedésen túl leginkább éppen a másság iránti intolerancia felfokozásában testesül meg. A véres testvérháborúk hagyatékaként maradt szellemi impotencia, a felfokozott nemzeti indulatok, a kizárólagosság, a perspektívanélküliség mindenütt a világon az extrémek táptalaja, így Szerbiában is" - írja Gimpel Tibor.
A cikk szerzõje rámutat arra, hogy korábban is verekedtek szerbek és magyarok, ruszinok, szlovákok, s néhol szinte hagyománya volt az efféle "vitézi játékoknak", de nem csinált belõle senki sem ügyet, a közösség nem szította a lángot, nem kísérték olyan falfirkák, melyek azt üzenik, hogy ez így van rendjén, és nem voltak politikusok, akik a beszûkült tudatú börtöntöltelékek alá adták volna a lovat.
"Bizonyosnak látszik, hogy amíg ilyen téren pozitív a negatív viselkedés megerõsítése, amíg a társadalom gazembereket, háborús gonosztevõket éltet, amíg a hazafit véres kezû hadurak testesítik meg, amíg a gyûlöletszítás politikai propagandájának nem csak szûk számú szélsõségesek ülnek fel, hanem országos választási gyõzelemre esélyes párt sokadalma, amíg a rendõrség soraiban pont ezek az elemek vannak túlsúlyban, addig építõ jellegû diskurzust ebben (és nem csak ebben) a témában nem remélhetünk" - írja Gimpel Tibor, aki szerint az immáron európaiságra esküvõ államközösségi vezetõknek meg kell majd felelniük a kérdésre, hogy az emberi jogok mikor válnak a mindennapok gyakorlatává, amiben nemcsak a kisebbségek, hanem a társadalom egésze érdekelt.

Módosítás dátuma: 2005. október 19. szerda  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 300 vendég böngészi