Magyarország nem akarja Erdélyt, mert tudja, milyenek az aktuális politikai realitások, s hogy a Trianonban elvesztett területek visszaszerzésére irányuló XX.
Az Erdélyre vonatkozó kijelentéséhez a magyar miniszterelnök hozzátette: a második világháború utáni békét tíz magyar közül kilenc elfogadja. Majd hangsúlyozta: a magyar népnek és a budapesti kormány politikájának nincsenek soviniszta tendenciái. Rámutatva, hogy a XX. században a román és a magyar királyi állam kölcsönösen sebeket ejtettek, de ma már ezek túlhaladottak, a magyar kormányfõ kijelentette: a két ország kapcsolataiban jobban ki kell használni a jelent és a jövõt, magunk mögött kell hagynunk a múltat, mert abban találhatók a nézeteltérések okai.
A történelminek nevezett közös román-magyar kormányülés után Popescu Tariceanu román kormányfõ kilátásba helyezte: a jövõben a bukaresti más szomszédos országok kormányával is tarthat együttes ülést. Ezek között nevezte meg Bulgáriát és - a moldovai demokratizálódási folyamat folytatásának függvényeként - a Moldovai Köztársaságot.
Kapcsolódó cikkek
- Az olasz kormányfő bejelentette, hogy indul az EP-választáson (index.hu)
- Az olasz kormányfő bejelentette, hogy indul az EP-választáson (index.hu)
- Évszázadok óta tartó rejtély után kiderült, a magyarok tényleg leszármazottai-e a hunoknak (index.hu)
- Több szlovák-magyar regionális vasúti kapcsolat újraindítását tervezi a szlovák szaktárca (MTI)
- Kitüntették Orbay Lászlót
|