FotoMedia

 Pályázat legkorábban az év végén
Lehet-e gazdaságosan mûködtetni egy állami tulajdonban lévõ sportcsarnokot? A válaszra még várni kell, mert bár augusztusra ígérték, máig nem írták ki a pályázatot a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetésére. A tervezettnél késõbb adták át, viszont állítólag az indokoltnál többe került, az üzemeltetése pedig veszteségesnek bizonyult - ez is hozzátartozik a Papp László Budapest Sportaréna két és fél éves mûködésének mérlegéhez. A létesítmény körül még ma sincs minden rendben: bár a francia Bouygues tulajdonában lévõ Aréna Üzemeltetõ Rt.-vel még júniusban szerzõdést bontottak, az újabb üzemeltetõt máig nem találták meg, sõt a nyáron beharangozott pályázatot még ki sem írták. Van viszont más: a Rendezvénycsarnok Rt. nyílt közbeszerzési eljárás keretében a "jegyértékesítést és beléptetést támogató szoftver és az ahhoz kapcsolódó eszközrendszerek és szolgáltatások komplex mûködtetésére" kért ajánlatokat. A határidõ a napokban járt le, eredmény még nincs.
A késlekedésnek éppen ez a magyarázata: a jegyértékesítõ rendszer nélkül ugyanis az üzemeltetési jog is eladhatatlan - közölte a sportot felügyelõ BM egy illetékese, s hasonlóképpen nyilatkozott korábban Görözdi György, a Nemzeti Sporthivatal miniszteri biztosa is. Ha a rendszer elkészül, az üzemeltetõi jog állítólag néhány százmillióval is többet érhet. Jegyértékesítés persze eddig is volt, csakhogy a rendszert a korábbi üzemeltetõ egyik alvállalkozója mûködtette, sokak szerint indokolatlanul drágán, 12 százalékos jutalékot felszámítva. Ha megoldódik a jegyértékesítés, azonnal kiírják az üzemeltetési pályázatot, bár belügyi források szerint erre legkorábban az év végén lehet számítani. Addig az arénát átmenetileg a kizárólagos állami tulajdonban levõ Rendezvénycsarnok Rt. mûködteti.
A Budapest Sportaréna sorsa eddig is meglehetõsen hányatott volt, hiszen vitatták a beruházás körülményeit, a kivitelezésre és az üzemeltetésre a francia Bouygues céggel kötött szerzõdést, a 27 milliárdos költséget, de még a létesítmény használhatóságát is. Ugyanakkor emlegettek valamiféle "titkos záradékot" is, amely szerint tíz évig nem építhetõ hasonló sportcsarnok Budapesten. A sportcsarnokot végül három hónapos csúszással, 2003 márciusában adták át, ám nem sikerült gazdaságosan üzemeltetni, legalábbis a kivitelezõ francia cég tulajdonában levõ Aréna Rt. erre hivatkozva szállt ki az üzletbõl idén júniusban.
Nehéz azonban igazságot tenni, mert mást állít az üzemeltetõ, és mást a sporthivatal. Az elõbbi szerint a veszteség oka az, hogy kevés volt az esemény, viszont az állam indokolatlanul sok kötelezettséget hárított át az Arénára, például a karbantartás és a felújítás terén. Emellett évente 26 "állami napot" kellett biztosítani, amikor a csarnok ingyen állt például társadalmi szervezetek rendelkezésére. Igaz viszont, hogy a csarnokért mindössze negyvenmilliós bérleti díjat kellett fizetni évente. A másik oldalon pedig azt vetették az üzemeltetõ szemére, hogy nem teljesítette az "állami napokkal" kapcsolatos kötelezettségeit - vagyis az eseményekhez nem teremtett megfelelõ feltételeket -, drága jegyértékesítési rendszert alkalmazott, a büfé pedig kevés volt, indokolatlanul magas árakkal.
Ami tény: a Gazdasági Versenyhivatal szerint az Aréna a gazdasági verseny torzítására alkalmas szerzõdéseket kötött a jegyértékesítést végzõ TicketPro Kft.-vel, illetve a koncertszervezõ Multimédia Concerts Kft.-vel. Így például a csarnokot csak az bérelhette ki, aki vállalta, hogy a jegyértékesítésre a TicketPro-val szerzõdik. A Multimédia ugyancsak kivételezett helyzetben volt, mert - ellentétben más rendezvényszervezõkkel - elõnyt élvezett a helyfoglalásnál. A versenyhivatal kifogásolta azt is, hogy a két cég menedzsmentje között személyes kapcsolatok voltak, ezért a Multimédia ráláthatott a TicketPro szolgáltatásait igénybe vevõk üzleti titkot képezõ döntéseire. A versenytanács szeptemberi határozata szankciókat azonban nem tartalmaz, mert az Aréna már júniusban kivonult a sportcsarnok üzemeltetésébõl