Magyarország visszaszerezte a Seuso-kincset (MTI)

2014. március 27. csütörtök Adminisztrátor
Nyomtatás


2014. március 26. - Rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be Orbán Viktor, hogy a hétvégén visszakaptuk a Magyarországról származó római kori Seuso-kincs felét. A kormányfő szerint ez Magyarország családi ezüstje, amit 4,5 milliárd forintért, "jó áron" sikerült visszavásárolni, bár azt nem árulta el, kitől. A Seuso-kincset közel negyven évvel ezelőtt találták a Balaton környékén, majd nyomuk veszett.
Magyarország visszaszerezte a Seuso-kincs felét – jelentette be Orbán Viktor szerdán rendkívüli sajtótájékoztatón, majd a Parlament Delegációs Termében leleplezett hét darab ezüst tálat és egy réz üstöt. Utána percekig csak a fényképezőgépek exponálását lehetett hallani.
A kincset a Terrorelhárító Központ emberei szállították haza hétvégén.
A miniszterelnök elmondta, hogy a visszaszerzés 15 millió euróba került, amivel Orbán Viktor szerint Magyarország jó üzletet csinált. Amikor ugyanis 1990-ben New Yorkban a korábbi tulajdonos, Lord Northhampton el akarta árverezni a kincseket, az előbbi összeg háromszorosa volt a kikiáltási ár.
A 15 millió euró nagyjából megfeletethető annak a 4,5 milliárd forintnak, amelyből a Szépművészeti Múzeumnak vásárolt a kormány valamilyen – eddig titokban tartott – műtárgyat. Szakértők korábban arra tippeltek, hogy Courbet aktképét vásárolták meg a múzeumnak, de a jelek szerint a Seuso-kincsről volt szó.
A tárgyak visszaszerzésére évek óta törekszik a magyar kormány, az eddigi tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. Egészen eddig sikertelenül próbáltuk bizonyítani, hogy a kincset Magyarországon, Polgárdi közelében találták meg. Magyarország "családi ezüstjének" tulajdonjogáról sosem mondtunk le – fogalmazott Orbán.
A Seuso-kincs a római hadsereg egyik egykori helytartójáé, bizonyos Seusóé lehetett, akinek a Balatonnál (akkori nevén Lacus Pelso) lehetett villája. A tizenöt tagból álló ezüst készletet, amely a Krisztus utáni 4. századból származik, feltehetően magyar kincsvadászok találták meg, majd eladták, és később azok nemzetközi árveréseken bukkantak fel. A magyar állam sorra indította a pereket a visszaszerzésükre, hiába. Nyolc évvel ezelőtt a kincsek eladósorba kerültek.
A visszaszerzett tárgyak három hónapig az Országházban ingyen megtekinthetők, utána vélhetően az új múzeumi negyed egyik attrakciója lesz a Seuso-kincs. A visszaszerzés Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak és Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatójának érdeme – mondta Orbán. Azt nem részletezte, hogyan sikerült visszaszerezni a kincseket, és egyáltalán kitől vásárolták vissza az értékes tárgyakat. Kérte, hogy ez ügyben Lázárt és Baánt kérdezzék az újságírók, az említettek azonban elsiettek a sajtótájékoztató után.
Ehhez hasonló, kampányidőszakban végrehajtott restitúció történt 2006-ban, amikor a Gyurcsány-kormány a sárospataki könyvtár II. világháborúban elrabolt műkincseit kapta vissza Oroszországtól, akkor a 146 kötetért, illetve hivatalosan azok gondozásáért 400 ezer dollárt fizettünk. Igaz, azoknak a műkincseknek a visszaszerzése nem ilyen, rajtaütésszerű módon történt, mert már 2005 tavaszán döntést hozott a magyar parlament, hogy annak feltételeit – vagyis nálunk lévő orosz kincsek visszaadását – biztosítja.


Zelnik István: elismerés a tárgyalóknak


Budapest, 2014. március 27., csütörtök (MTI) - Elismerését fejezte ki az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében Zelnik István műgyűjtő, amiért a Seuso-kincs néven ismert késő római ezüstkincsegyüttes egy részét ilyen kedvező áron sikerült visszaszereznie a magyar államnak.
Zelnik István, a nevét viselő budapesti aranymúzeum tulajdonosa 2012 augusztusában jelentette be: megvásárolná a vélhetően Polgárdi közelében előkerült, majd máig ismeretlen módon külföldre juttatott, késő római ezüstkincsegyüttest. A sok milliárdos befektetéshez a magyar állam jóváhagyása is szükséges lett volna, L. Simon László akkori kultúráért felelős államtitkár azonban azt közölte: a kormányzat abban bízik, hogy a Seuso-kincs az elmúlt években elvégzett jelentős tudományos háttérmunka révén kerülhet vissza Magyarországra.
Közleményében Zelnik István leszögezte: örömmel fogadta Orbán Viktor miniszterelnök szerdai bejelentését, miszerint a magyar kormány visszaszerezte a "felbecsülhetetlen eszmei értékű" Seuso-kincsek egy részét.
"Ez a nemzeti érdeket szolgáló lépés elengedhetetlen volt, hiszen a jogi úton történő érdekérvényesítés a magyar állam részéről az elmúlt évtizedekben semmiféle eredménnyel nem járt" - emlékeztetett a műgyűjtő, aki úgy vélte, két évvel ezelőtt tett erőfeszítéseivel hozzájárulhatott a Seuso-ügy sikeres megoldásához.
Zelnik István kiemelte, hogy a kincs - közte a legfontosabb nagy vadásztál, a Pelso (Balaton) felirattal - kiállíthatóvá, kutathatóvá válik, és méltó helyen tárják majd a közönség elé.
"Őszintén gratulálok a tárgyalásokat lefolytató személyeknek, hogy a kincseket ilyen kedvező áron sikerült megvásárolniuk, hiszen két évvel ezelőtt sokkal drágábban jutottam volna a kincsekhez. Egyébként egy nemzetközi árverésen a Seuso-tárgyegyüttes valószínűsíthetően több száz millió euróért kelt volna el" - méltatta a Seuso-kincs hazajuttatásában közreműködőket.
Orbán Viktor szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: az ezt célzó tárgyalásoknak két "főszereplője" volt, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
Az ügy kapcsán Zelnik István köszönetét fejezte ki Szőcs Géza volt kulturális államtitkárnak, "aki nélkül ma a Seuso-ügy nem nyert volna megoldást".
A műgyűjtő közölte: a Seuso-ügy kormányzati megoldása lehetővé teszi számára, hogy a leletegyüttes megvételére szánt forrásait a köz érdekét szolgáló kulturális örökségvédelmi programok megvalósítására, új múzeumok létrehozására, ázsiai kutatások és publikációk finanszírozására fordíthassa.
A Seuso-kincs néven ismert, páratlan értékű lelet a 4. században készült, 14 nagyméretű, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedényből, valamint a kincs elrejtéséhez szolgáló rézüstből áll. Nevét a több mint 1500 évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki minden bizonnyal a mai Polgárdi környékén élt, és aki - vagy akinek örökösei - vélhetően egy barbár katonai betörés alkalmával rejtették el a kincseket a 4-5. század fordulóján.
A kincs hét darabjának visszaszerzési költsége 15 millió euró (mintegy 4,5 milliárd forint) volt, a műtárgyak szombattól három hónapon át ingyenesen megtekinthetők az Országházban, később pedig - várhatóan 2018-tól - a múzeumi negyedben lesznek láthatók.
Baán László szerdán azt közölte: idő kérdése lehet, hogy a Seuso-kincs többi ismert darabja is visszakerüljön Magyarországra, és arra is látott esélyt, hogy akár az időközben elkallódott vagy valamilyen módon nyilvánosságra került darabokkal egészüljön ki a páratlan lelet.
Német Régészeti Intézet: örömhír, hogy a kincs egy része Magyarországra került

- Örömhír, hogy a Seuso-kincs egy része Magyarországra került - mondta az MTI-nek csütörtökön a Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézetének (Römisch-Germanische Kommission, RGK) igazgatója.
Bánffy Eszter hangsúlyozta: a Seuso-kincs az egyik legfontosabb leletegyüttes a kései antikvitás korából, és valamennyi római korral foglalkozó szakértő meggyőződése, hogy a Balaton-felvidékről származik.
Az 1970-es évek végén feltárt kincsek státusáról 1993-ban folytatott pert felidézve elmondta: "szörnyű érzés volt látni, hogy nem veszik figyelembe az érveinket a New York-i bíróságon, holott mindegyik azt támasztotta alá, hogy ez egy Magyarországról kicsempészett kincslelet".
Az RGK igazgatója hozzátette: örömteli fejlemény, hogy a lelet egy része "végre visszakerül Magyarországra".
"Félig örülünk, félig várakozunk, hiszen remélhetőleg a közeli jövőben a további darabok visszaszerzéséről is szó lehet" - emelte ki Bánffy Eszter az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában.
Az 1829-ben alapított Német Régészeti Intézet (Deutsche Archäologische Institut, DAI) az európai régészettudomány egyik vezető intézménye. A berlini központú szövetségi kutatóintézet a külügyminisztérium felügyelete alatt működik, és 120 munkatársával kiterjedt nemzetközi tevékenységet végez. Athénban, Isztambulban, Kairóban, Rómában, Madridban és Lisszabonban tart fenn állandó kutatási osztályt.
A frankfurti központú RGK-t 1902-ben alapították. Bánffy Eszter az intézet első külföldi, és első női vezetője. A szakember a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, címzetes egyetemi tanár, 2013 ősze óta irányítja az RGK munkáját.
A Seuso-kincs néven ismert, páratlan értékű lelet a 4. században készült, 14 nagyméretű, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedényből, valamint a kincs elrejtéséhez szolgáló rézüstből áll. Nevét a több mint 1500 évvel ezelőtt élő tulajdonosáról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki minden bizonnyal a mai Polgárdi környékén élt, és aki - vagy akinek örökösei - vélhetően egy barbár katonai betörés alkalmával rejtették el a kincseket a 4-5. század fordulóján. Magyarország a leletegyüttes felét szerezte vissza, köztük a legfontosabb darabot, a névadó Seuso-tálat.