A világuralom első defektje

2017. augusztus 07. hétfő Adminisztrátor
Nyomtatás

Antológia Kiadó, Lakitelek 2016.
A Nemzetközi Liberalizmus nagy sikere volt a kommunizmus hatalomra juttatása Oroszországban 1917-ben. A következő, még nagyobb sikere volt végleges berendezkedése az Észak-Amerikai Egyesült Államok hatalmi szerkezetébe 1933-ban. Világuralmi terveihez 1945-ben két fegyveres nagyhatalom állt rendelkezésére, ami három földrész feletti uralmát biztosította. Európa közös megszállását az NL véglegesítette, hatalomra segítette a kommunista államot Kínában , a Szovjetunió
szabad kezet kapott a „harmadik világ” bolsevizálására. A földi világ általános átrendezés alá került, az európai hatalmak elveszítették gyarmataikat.
Az amerikai politikát uraló Nemzetközi Liberalizmusnak két nagy problémája volt.
Egyik: a kreatúra állam nem követte a számára kiszabott tervet. A nemzetköziség-tartalom ellenében a moszkvai párthatalom a nemzetközileg támogatott kommunizmusban a nagyszláv orosz birodalom világuralmi eszméjét látta. (Olvassuk el Szolzsenyicin Együtt című könyvének II. kötetét.)
Másik: az amerikai közvélemény forrongott, szinte lázadozott, hogy mi történik Európában, mi az hogy Amerika meghátrál, ahelyett hogy kitakarítaná a kommunistákat Európából. A liberalizmus ügynökeinek, politikusainak, elnökeinek hazudozniuk kellett, hogy tehetetlenek a galád Szovjetunióval szemben. Meg kell velük egyezni. Így jött létre a hidegháború, a békés együttműködés, a koegzisztencia fogalma és ármánya. Mindez takarta a liberalista világuralmi tervet.
Minket ezúttal az US–USSR vita érdekel. Végre eltakarodott (eltakarították) Sztalin, utódaival lehetett okosan tárgyalni. A szovjet hatalomnak alkalmassá kell válnia a kettős világuralmi szerepre, amivel elfogadhatóvá válik a világ közvéleménye számára. Moszkva ráállt az alkura, hajlandó liberalizálni az egy párti diktatúrát.
Moszkva hasonló feladatot adott a budapesti helytartóságnak is.
Ez volt tehát a kép 1956 tavaszán Budapesten. A meglepett hatalom tette is, meg félte is a szokatlan irányváltást.
Erről szól, és felfedi a részleteket Csapó Endre könyve: Ötvenhat emigrációs szemmel. Antológia Kiadó, Lakitelek 2016. Kapható a Líra könyves boltjaiban