Sok pályázó még nem kapta meg pénzét a kulturális tárcától
A József Attila születésének 100. évfordulója tiszteletére meghirdetett emlékév december 3-án, a költõ halálának 68. évfordulóján ért véget. A Fiumei úti sírkertben ma felavatták József Attila új síremlékét, este az Olasz Kultúrintézetben a Pannon Filharmonikusok adott koncertet, és itt mutatták be az emlékév zeneszerzõi pályázatán elsõ helyezést elért darabot is.
Ma, a költõ halálának 68. évfordulóján zárul a József Attila-emlékév, amelynek során több száz programot szerveztek nemcsak magyarországi és határon túli magyarlakta településeken, hanem Európa más városaiban is, mivel az UNESCO felvette József Attila születésének centenáriumát a nevezetes évfordulók listájára. Ez a második olyan rendezvénysorozat, amely irodalmi személyiség elõtt tiszteleg, amióta kihirdették a Magyar Köztársaság Nemzeti Emlékezet Programját.

A kulturális tárca az emlékév kihirdetésekor 250 milliós keretösszeggel pályázatot hirdetett az emlékezni szándékozó szervezetek számára, és bár az emlékév véget ért, a megszorítások miatt sokan csak jövõre juthatnak hozzá pénzükhöz. (Összesen 305 szervezet elképzeléseit tartották támogatásra érdemesnek.) Pályázni lehetett könyvek kiadására, folyóiratok tematikus számainak megjelentetésére, valamint az emlékévhez kapcsolódó rendezvények szervezésére.

Bozóki András kulturális miniszter ma a Fiumei úti sírkertben felavatta a költõ új síremlékét a körülötte lévõ emlékparkkal. A síremlék Bálványos Levente és Horváth Csaba szobrászmûvész mûve. Bozóki András úgy fogalmazott: a vers túlélte a költõt, a mítosz túlélte az embert, de míg a mítoszt sikerült megmenteni, addig Attilát, az embert, nem próbáltuk meg eléggé.
Jordán Tamás szavalatát követõen Jókai Anna, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke leszögezte: József Attilát nem lehet letagadni, nem lehet és nem szabad kisajátítani.

Az ünnepség végén a költõ sírjánál a kulturális miniszter, valamint több kormányzati és társadalmi szervezet helyezett el koszorút. A kulturális tárca vezetõje ezután a nagyközönség elõtt ismeretlen, hetven József Attila-kéziratot ajándékozott a Petõfi Irodalmi Múzeumnak. A kéziratgyûjtemény olyan írásokat tartalmaz, amelyek József Attila kevéssé közismert értekezõ életmûvének részei.

Ma este az Olasz Kultúrintézetben a Pannon Filharmonikusok adott ünnepi koncertet. Felcsendült Liszt Ferenc: Les Preludes, Bartók Béla: III. Zongoraverseny és Kodály Zoltán: Galántai táncok címû zenemûve is. Ezen a hangversenyen mutatták be az emlékév zeneszerzõi pályázatán elsõ helyezést elért, Felhõk címû darabot is. A mûvet Sándor László komponálta. A Felhõk címû szimfonikus mû, egy korábbi ötletbõl született, de csak most, a József Attila emlékév kapcsán kiírt zeneszerzõi versenyre kristályosodott ki. A rondó formájú darab mûfaji megjelölése ballada, a népi- és mûballadák vonásait is hordozza.

Szabad ötletek – József Attila ürügyén címmel egész napos verselést tartottak ma déltõl a Roma Parlamentben. Az Amaro Drom címû roma folyóirat, a Duende Színházi Társulás, Jónás Judit színésznõ és a Roma Parlament szervezésében elõször kerekasztal beszélgetést tartottak a roma költészet értelmérõl, lehetõségeirõl Balogh Attila, Choli Daróczi József, Jónás Tamás és Rostás Farkas György részvételével. Délután az érdeklõdõk Nagy Gusztáv József Attila versfordításait hallgathatták meg.

A József Attila emlékév záróprogramjaként december 5-én nemzetközi konferencia lesz a Párizsi Magyar Intézetben, ahol a 2005-ben francia nyelven megjelent József Attila köteteket, illetve a róla szóló könyveket mutatják be. Egyebek között a Phébus Kiadó közelmúltban megjelent Aimez-moi címû verseskötetét, a debreceni Kossuth Kiadó "a semmi ágán": József Attila költeményeibõl címû kétnyelvû válogatását, Szabolcsi Miklós: József Attila Párizsban címû könyvét, valamint a Kassai György-Tverdota György szerkesztette A város peremén: egy évszázad félszáz magyar verse franciául címmel kiadott gyûjteményt.
Szilágyi Kata