A választásoknak köszönhetõen az állami alkalmazottak és nyugdíjasok bevételei átlagon felül nõhetnek
A bruttó hazai össztermék az év végéig 5,6%-kal nõ, a pénzromlás üteme 2,7%-ra csökken. Szlovákia 2005-ben elért eredményeit a külföld is elismerte: a Fitch nemzetközi hitelminõsítõ javított Szlovákia besorolásán (A+ helyett AA-), hasonlóan tett a Standard & Poor’s is (A- helyett A, stabil kilátással), ami a legmagasabb a visegrádi országok közül.
Idén közelebb kerültünk az euró bevezetéséhez is. Az év egyik legnagyobb eredménye az ERM II-be való belépés, ahol két évig kell tartózkodnia a koronának az euró bevezetése elõtt. Ez lényegesen növeli a szlovák fizetõeszköz biztonságát, mivel a rögzített korona/euró árfolyam legfeljebb csak +/-15%-ot ingadozhat. Ennek a lépésnek igazi jelentõsége talán az, hogy a külföld egyre árnyaltabban ítélheti meg Közép-Európát, és az eddig oly jellemzõ valuta-együttmozgások, amikor az egyik ország problémái automatikusan begyûrûztek a szomszédos országba, jelentõsen csökkennek.
Az elkövetkezõ év várható további javulására a külsõ tényezõk várhatóan már nem fognak negatívan hatni. 2005-tel ellentétben – amikor az árak mintegy 37%-kal nõttek – jelentõs olajár-növekedésre, már nem kell számítani. A globális gazdasági növekedés kilátásai is biztatóak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,3%-os bõvülésre számít, ami egy olyan ország szempontjából, mint Szlovákia, amely termelése kivitelre épül, mindenképpen örvendetes. Az IMF egyébként Szlovákiát illetõen jövõre 5,4%-os növekedéssel számol, legmagasabbra a visegrádi országok között. A szlovákiai kereskedelmi bankok elemzõi még optimistábbak, 5,7 és 6,2% közötti növekménnyel számolnak.
A javulást a lakosságnak is meg kell éreznie. Az év elején történõ hatósági árfelszabadítások után az infláció az év végéig csökkenni fog, de a kiváló 2005-ös szintet már nem éri el, és néhány tized százalékkal 3% fölött lesz. A reálbérek ismét nõni fognak, az elemzõk átlagosan 4%-os emelkedésre számítanak, visszafogottabbra, mint idén.
A Szlovák Nemzeti Bank az õsz folyamán többször kinyilvánította azt a véleményét, hogy az idei trend nem tartható, a túlzott bérnövekedés keresletnövekedést, végsõ soron pedig a fogyasztói árak emelkedését okozza. A béremelkedés visszafogását kérte a legnagyobb vállalatok vezetõitõl is. Mivel jövõre parlamenti választások lesznek, az állami alkalmazottak és nyugdíjasok juttatásai várhatóan az átlagon felül fognak emelkedni. Az idei jegybanki kamatcsökkentések sora jövõre lezárul, sõt az elsõ negyedévben kamatemelésre kerül sor, hogy a központi bank így is harcoljon az infláció ellen. Ez a lakosság számára a betéti, illetve a hitelkamatok növekedését fogja jelenteni. Mindezek ellenére a lakosság további eladósodása folytatódni fog.
Jövõre a munkanélküliség is tovább csökken. A munkahelyteremtést egyre nagyobb mértékben a külföldi beruházások generálják majd, bõvülni fog azonban a beszállítói körben alkalmazottak száma is. A régiók fejlõdése most sem lesz egyenletes, sõt a különbségek csak nõni fognak. A leszakadó régiókat segítõ uniós források jótékony hatásait csak korlátozott mértékben fogja megérezni a vidéki Szlovákia. A munkanélküliségi rátát az elemzõk 14,5 és 15,9% között feltételezik. További külföldi befektetõk érkezése várható. Szlovákia egyre javuló gazdasági környezete miatt becsalogatásukra egyre kisebb támogatásra lesz szükség. Ezek azonban egyes kiemelt régiókba fognak irányulni, sõt 2006-ban valószínûleg befejezõdik a privatizáció évtizedes folyamata is.
Jövõre ismételten várható a korona erõsödése az euróval szemben. Az év végére újabb egy koronát hozhat a felértékelõdés, de jobb esetben az euró kerülhet akár 36 koronába is. Ez az erõsödés viszont a külföldi befektetéseket, valamint a részvényalapok és nyugdíjpénztárak hozamát is csökkenteni fogja.
Jó hír, hogy decemberben sikerült elfogadni az uniós költségvetést a következõ hétéves ciklusra. Bár erre hivatalosan még az Európa Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania, számottevõ változásra nem kell számítani. Ebben Szlovákia 2007 és 2013 között 10,3 milliárd euróra jogosult. Ezenfelül az Európai Unió 375 millió euróval támogatja a Jaslovské Bohunice-i atomerõmû bezárását.
Az elõttünk álló év talán legnagyobb bizonytalansági tényezõje, hogy választási év következik. Mivel a javulás Szlovákia sok vidéki térségében alig érezhetõ, és a jelenlegi kormányzati garnitúra nyolcadik éve van hatalmon, nagy az esélye a váltásnak. A jelenlegi ellenzék viszont nem kínál gazdaságilag elfogadható perspektívát. A bírálatokon túl nem mutat fel valamilyen járható utat, inkább felelõtlen ígérgetéseivel teszi kockára az eddigi erõfeszítéseket is. Amennyiben mégis a rosszabbik forgatókönyv valósulna meg, negatív hatásai csak 2007 folyamán lennének érezhetõk. Külön figyelemre méltó viszont a jelenlegi kormány részérõl az, hogy a nemrégiben elfogadott jövõ évi költségvetésben tovább csökkenti az államháztartási hiányt a GDP 2,9%-ára, és önmérsékletet tanúsít az ilyenkor szokásos osztogatáskor is.
Déli szomszédunk gazdaságpolitikája korántsem volt olyan sikeres, mint Szlovákiáé. Magyarország néhány 2005-ös gazdasági mutatója ugyan valóban figyelemre méltó: az infláció 17 éves mélypontra, 3,6%-ra csökkent, a nemzeti össztermék 4,1%-kal nõ, viszont a költségvetési hiány a GDP 6,7%-a lesz, és a külsõ eladósodottság is immáron újra meghaladta a 60%-ot. Jövõre a fenti mutatók még markánsabbá válnak. Az áfamódosítások miatt az infláció tovább csökken 2% körüli értékre, a GDP mértéke 3,6%-kal nõ, ellenben – amennyiben nem következik be korrekció, meg se várva a májusi választások után érkezõ új kormányt – londoni elemzõk szerint könnyen valutaválság törhet ki. Magyarország adósbesorolását a Fitch 2005-ben kétszer is rontotta. Jövõre Lengyelország és Csehország is stabil növekedésre számíthat, az IMF szerint az elõbbi gazdasága 4, az utóbbié 3,6%-kal bõvül.
HORBULÁK ZSOLT