A reform célja a visszaélések és idõhúzás lehetõségének kiküszöbölése
A szakminiszter és Roman Vavrík (SDKÚ) között például a lehallgatásokra vonatkozó rész miatt alakult ki nézeteltérés. A honatya ugyanis azt szorgalmazta, hogy a megfigyelésrõl az adott személyt hat hónapon belül tájékoztassák. A miniszter szerint ez ellehetetlenítené a szervezett bûnözés elleni harcot, s a kompromisszum az, hogy a lehallgatásról három éven belül kell értesíteni az illetõt.
A reform egyik célja a visszaélési és idõhúzási lehetõségek kiküszöbölése. Ezt például kevésbé formalizált eljárás bevezetésével akarják elérni, azaz a tárgyalások ezentúl az amerikai filmekbõl ismert, heves ügyész–védõ összecsapásokra hasonlíthatnak. Mivel nálunk ez új elem, a bírók, az ügyészek és az ügyvédek számára tanfolyamokat szerveztek. Ott elméletileg megtanították velük, hogy a fõtárgyaláson ezentúl nem a bírónak kell a bizonyítási eljárást lefolytatnia, hanem az õ felügyelete alatt a bizonyítékokat az érintett felek ismertetik, elsõsorban az ügyész és a védõügyvéd ütköztetik nézeteiket, a bíró csak a bûnösség megállapítására és az ítélethozatalra fog összpontosítani.
Lip1ic bízik benne, januártól többen élnek majd a peren kívüli megegyezéssel, hiszen ez tehermentesítheti a bíróságokat. Az új büntetõ perrendtartás ugyanis lehetõvé teszi, hogy az ügyész megegyezzen a vádlottal: az illetõ elismeri bûnösségét, és elfogadja azt a büntetést, melyben a védõügyvéd és a vád képviselõje megállapodott, és mely valószínûleg enyhébb, mint amilyet a bíróság kiszabna. Ez a nyilvánvaló, egyszerû ügyeknél lehet hatékony. Ugyancsak a bíróságok tehermentesítését célozza a büntetõeljárás feltételes megszakítása. Hasonló új elem a vádalku, s januártól mûködhet vizsgálóbíró is, aki kivizsgálhatja, nem sérültek-e a gyanúsított emberi jogai, indokolt és jogszerû volt-e a vizsgálati fogság, lehallgatás, házkutatás, motozás. Az új évben minden vádlottról kikérik két törvényszéki pszichiáter szakvéleményét, s ha észlelnek beszámíthatatlanságra utaló jeleket, véleményt kell mondaniuk arról, az illetõ veszélyt jelent-e környezetére. A bíró ez alapján elrendelhet kényszerkezelést. (sza)
MI MÓDOSUL MÉG?
Pozsony. Változik a vizsgálati fogság hossza: vétséggel gyanúsított személyt egy, bûncselekmény elkövetõjét három, rendkívül súlyos bûncselekménnyel gyanúsítottakat pedig négy évre helyezhetnek elõzetes letartóztatásba. Indokolt esetekben a tanúk személyi szabadságát is legtöbb 72 órára lehet korlátozni. agy megakadályozható, hogy egy fontos tanú elkerülje a bíróságon való tanúskodást, eszköze legyen a védelem obstrukciójának, amivel a pert próbálják elhúzni. (sz-a)