Az erõsödés a régiós piacokon megfigyelhetõ növekedéssel és a gazdaság jó teljesítményével magyarázható

Az euró tegnap 37,35 koronát ért a pozsonyi bankközi devizapiacon, aminél eddig még nem jegyeztek fel erõsebb kurzust, az eddigi rekordot a tavaly márciusban regisztrált 37,51-es szint jelentette. A dollár 30,94 koronát ér, ami szintén izmosodást jelent a pénteki 31,08 koronás árfolyamhoz képest. Marián ©ulko, a HVB Bank elemzõje szerint a korona erõsödéséhez jelentõs mértékben hozzájárult a lengyel zloty erõsödése és a befektetõk egyre nagyobb érdeklõdése a szlovák korona iránt. A zloty új, 43 havi csúcsot döntött az euróhoz képest: a piac így üdvözölte a reformszellemûnek tartott Zyta Gilowska hétvégi pénzügyminiszteri kinevezését. Egyébként tegnap a cseh korona is javította az euróhoz viszonyított pozícióját.
Az euróövezet vonzásában
A szlovák koronát az utóbbi idõben különösen az segítette, hogy Pozsony 2005 novemberében belépett az euróövezet elõszobájaként számon tartott ERM-II. árfolyamrendszerbe. Az euró bevezetésére 2009-tõl készülõ Szlovákia november végén lépett be az „euró elõszobáját” jelentõ ERM-II. rendszerbe. A belépést az árfolyam-mechanizmusba eredetileg csak 2006 második felére tervezték. Az ERM-II.-ben a szlovák koronát 38,4550-es árfolyamon kötötték az euróhoz. A korona a rendszerben – ahol legalább két évig kell tartózkodnia az euróövezeti belépés elõtt – plusz/mínusz 15 százalékos sávban mozoghat a 38,4550 koronás euróárfolyam körül, vagyis 32,6868-44,2233/euró között. A sáv közepe 38,4550/euró, az ettõl 15-15 százalékra lévõ szélek túllépésekor kell beavatkoznia mind az Európai Központi Banknak, mind a Szlovák Nemzeti Banknak.
Szlovákia a mintagyerek
A visegrádi négyek közül a „mintagyerek” mindenképpen Szlovákia, amely a tavaly novemberi ERM-II. csatlakozás után 2009 elején már euróövezeti tag lehet, de technikailag ez akár már 2008-ban is lehetséges. A Fitch Ratings európai hitelminõsítõ legutóbbi elemzése is már utalt arra a lehetõségre, hogy Szlovákia akár a 2009-es céldátum elõtt beléphet az euróövezetbe. A Fitch kommentárja szerint a cég továbbra is 2009-et tekinti a legvalószínûbb idõpontnak Szlovákia euróövezeti csatlakozására, bár a maastrichti feltételek teljesítésének elbírálása „elvileg ennél korábban is megtörténhet”.
Némi aggodalomra csupán az ad okot, hogy a tavalyi elsõ tíz hónapban a szlovák folyómérleghiány 72,8 milliárd korona volt, több mint a kétszerese az egy évvel korábbi 30,996 milliárd koronának. Ám, mivel a növekedést elsõsorban a jelentõs beruházásokhoz, így az autógyártáshoz szükséges technológia importja okozta, elemzõk arra számítanak, hogy a deficit majd jelentõsen csökken, amikor a következõ két évben megindul a termelés az autógyárakban.
A BNP Paribas elemzõi úgy vélik: a korai ERM-II.-belépésrõl hozott döntés mögött az a meggondolás áll, hogy Szlovákia elkerülje a térségi befektetõi hangulatváltozások hajtotta árfolyamkilengéseket 2006-ban. A cég szerint az ERM-II.-tagság jó eséllyel mérsékli a korona ingatagságát, és kisebb mértékû kamatmozgásokat tesz szükségessé, bár Szlovákiának 6-9 hónapon belül így is kamatot kell emelnie az infláció és az euróövezeti kamatemelkedés miatt, legalábbis a BNP Paribas elemzõi szerint.
Az ERM-II.-csatlakozással Szlovákia emellett biztosítást kötött az esetleges felelõtlen költségvetési politika ellen is arra az esetre, ha a jövõ õszi választások után kevésbé reformelkötelezett kormány kerül hatalomra. agy valószínûleg az új kabinetnek sem marad más választása, mint megmaradni a gyors konvergencia-pályán.
Segítettek a hitelminõsítõk
A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminõsítõ októberben az elsõrendû befektetõi sáv alapfokáról, „A mínusz”-ról egy osztattal „A”-ra javította a szlovák adóskockázati besorolást. A Fitch – alig több mint egy évvel a szlovák küladósságnak az elsõrendû „A” sávba emelése után – október 11-én jelentette be az osztályzat további javítását, amely egyben az „A mínusz” magyar devizaadósi besorolás fölé emelte Szlovákia szuverén adóskockázati minõsítését.
A Standard & Poor’s, a világ legnagyobb hitelminõsítõje a szlovák ERM-II belépést követõen Londonban kiadott elemzésében azt írta: az, hogy Szlovákia tagja lett a mechanizmusnak, „A mínusz/A-2” szintû rövid és hosszú futamú bel- és devizaadósi minõsítésének további javítását támasztja alá. A két minõsítésre máris pozitív kilátás van érvényben. Az S&P szerint Szlovákia 2007-re várhatóan az összes maastrichti feltételt teljesíti.
A szlovák jegybank kamatalakító testülete decemberben változatlanul hagyta a kamatokat: a piaci várakozásokkal összhangban levõ döntés nyomán így továbbra is 3,00 százalék az alapkamat, a kéthetes repó. A jegybank utoljára tavaly február 28-án csökkentette egy százalékponttal az irányadó kamatot 3,00 százalékra, a lépést elsõsorban a korona erõsödése elleni küzdelemmel magyarázta. A bank 2004-ben 2 százalékponttal csökkentette alapkamatát.
Mire számíthatunk?
Elemzõk arra számítanak, hogy a központi bank egyelõre fenntarthatja enyhe pénzügypolitikáját, de kamatcsökkentést végképp kizár a GDP-növekedés erõs gyorsulása. Szlovákiában a tavalyi harmadik negyedévben 6,2 százalékra gyorsult a gazdasági növekedés, a második negyedévi 5,1 százalékról, rendre az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A gyorsulás fõ táplálói a termelõ-beruházások voltak, amelyeket nagy külföldi tõke-beáramlás segített, fõleg az autóiparba. Szlovákia gazdasága 5,1 százalékkal bõvült az elsõ negyedévben a 2004. elsõ negyedévihez képest.
Az idei szlovák költségvetést 5,4 százalékos GDP-növekedésre alapozták. A központi bank 5,3 százalékos, az OECD 5,0 százalékos, az EU 5,5 százalékos gazdasági növekedést vár idén, azaz 2006-ban Szlovákiában, és 6,3 százalékos ütemet 2007-ben. A szlovák kormány 6,1 százalékos gazdasági növekedésre számít 2007-ben, amikor már teljes erõvel termel majd a francia Peugeot és a dél-koreai Kia új gyára Szlovákiában. A szlovák GDP 2004-ben 5,5 százalékkal bõvült. (mti, etk, t, mi)