Drótkerítést húznak a roma lakótelep köré

2005. szeptember 30. péntek Új Szó
Nyomtatás
A városatyák elvetették a legradikálisabb megoldásnak számító téglafal ötletét
A magántulajdon védelme érdekében városi pénzbõl drótkerítést húznak a Veselá utcában, és biztonsági kamerákkal is pásztázni kívánják a környéket, hogy a szükséglakások lakói ne fosztogassák a telektulajdonosok kertjeit.
A városatyák elvetették a legradikálisabb megoldásnak számító téglafal ötletét
A magántulajdon védelme érdekében városi pénzbõl drótkerítést húznak a Veselá utcában, és biztonsági kamerákkal is pásztázni kívánják a környéket, hogy a szükséglakások lakói ne fosztogassák a telektulajdonosok kertjeit. A döntés a városi képviselõ-testület hétfõi ülésén született, amelyen a helyi nem romák által kezdeményezett petíciót is megvitatták a városatyák, és elvetették a legradikálisabb javaslatot, mely szerint kétméteres beton-, illetve téglafal épült volna a tehetõsebb telektulajdonosok és a szükséglakások lakói között. A képviselõ-testület döntése értelmében a város 400 méter hosszú drótkerítést épít 420 ezer korona értékben, és további 100 000 koronával beszáll a nyugdíjasotthon kerítésének kijavításába. A kerítések fölé két biztonsági kamerát szerelnek fel, ezek a rendõrség munkáját hivatottak megkönnyíteni. Zöldet kapott annak a játszótérnek a terve is, amelyet a város a Veselá utcai roma gyerekek részére készül építeni, és amelynek felépítéséhez elengedhetetlen, hogy a szomszédos domb talajomlását betonkerítéssel küszöböljék ki. Ez a kerítés azonban nem azonos a romákat a nem romáktól elválasztó, eredetileg tervezett kerítéssel.
A környékbeli lakosság képviselõi gyakori lopásokról számoltak be, azt állítják, életük állandó rettegés, amióta a mintegy 1700 lakbérhátralékos romát melléjük költöztették. Milen Bene polgármester szerint a város vezetésének kötelessége biztosítani a magántulajdon védelmét, ebbõl a szempontból jogosnak tartja a petíciót, amelyet egyébként napok alatt mintegy kétezren írtak alá.
Az eperjesi téglagyár helyén a kilencvenes évek végén épültek fel a szükséglakások, amelyekben a társadalom peremére került családok élnek, akiknek adósságai mára összesen több mint huszonötmillió koronát tesznek ki, azaz esélyük sincs máshová költözni. A petíció aláírói a kezdeményezés vezetõje szerint nem romaellenesek, csak saját tulajdonukat szeretnék megvédeni. Oleg Tkáe szerint az érintettek jelenleg elköltözni sem tudnak a környékrõl, mivel a házak piaci értéke a roma szomszédság miatt jelentõsen csökkent. A környékbeliek kompromisszumos megoldásnak tartják a képviselõ-testület döntését, és abban reménykednek, hogy életük lassan viszszatér a rendes kerékvágásba.
JUHÁSZ KATALIN

Módosítás dátuma: 2005. szeptember 30. péntek