A jobbközép erõk esetében nem kizárt, hogy az együttmûködés folytatódhat a parlamenti választások elõtt is
Néhány jelölt függetlenként veszi fel a versenyt, a legtöbb mögött azonban politikai pártok és koalíciók állnak. Egyesek úgy vélik, a regionális voksolás a jövõre esedékes országos megmérettetés elõjátéka, s a most kialakult koalíciók tesztelik erejüket.
A választási listákat az egyes kerületekben hétfõ éjfélig kellett leadni, s bár a jelöltek névsorát egyelõre a választási bizottságok nem tették közzé – ugyanis regisztrálásuk idõt vesz igénybe –, az õket jelölõ pártok és koalíciók már ismertek. Azt pedig, hogy a közös listákra a többé-kevésbé furcsa csoportosulásokat alkotó pártok milyen arányban juttatták embereiket, sok helyen egyelõre taktikai okokból nem árulják el. Sõt Kassa megyében még a létrehozott szövetségekrõl is titkolódznak.
Elsõ pillantásra úgy tûnhet, három ismétlõdõ tömörülés jött létre. Az elsõ blokkot jobbközép erõk – az SDKÚ, a DS és a KDH – alkotják. Ez megfigyelhetõ Nagyszombat, Besztercebánya, Zsolna, Eperjes és Pozsony megyében, bár ez utóbbiban a KDH nem csatlakozott Mikuláš Dzurinda és 1udovít Kaník pártjához. Kassán pedig az SDKÚ–DS párost a HZDS és a zöldek egészítik ki. A másik ismétlõdõ csoportosulás a Smerbõl, a HZD-bõl és a Szabad Fórumból áll, s helyenként ezt is kiegészíti valamilyen más szubjektum. Trencsénben például a kereszténydemokraták csatlakoztak hozzájuk, néhol pedig az SF helyett Fico az ANO-t és a Szlovák Nemzeti Pártot részesítette elõnyben, Kassán pedig a Smer és a HZD senkit nem akart bevenni a csapatba. A harmadik, úgynevezett nemzeti blokkot a HZDS és a két kisebbik nemzeti párt, a ZSNS és a PSNS alkotja. A jobbközép erõk esetében nem kizárt, hogy a mostani együttmûködés folytatódhat az országos parlamenti választások elõtt és után is, a baloldali tömörülés kapcsán azonban ugyanez nem feltétlenül érvényes. „A regionális koalíciók egyes tagjainak az országos ereje lényegesen eltér, matematikailag nem jönne össze annyi képviselõ, hogy netalán kormányt alakíthatnának. Mindenesetre sokatmondó, hogy hét kerületben a jobbközép erõk képesek szorosabban együttmûködni, s nem hagyják figyelmen kívül a programbeli közelséget. Kár, hogy ott, ahol lehetett volna, e koalíciókat nem bõvítették az MKP-val is, hiszen országos szinten jó tapasztalataik vannak a magyarokkal. Nyitra megyében pedig, sajnos, az etnikailag közel álló populistákat és nacionalistákat részesítették elõnyben” – mondta lapunknak Grigorij Mesežnikov, az IVO társadalomkutató intézet elnöke. Bizarrnak tartja a Smer és az SNS összefonódását is, hiszen Fico újabban szociáldemokratának vallja magát, amihez nem illik a szélsõséges nacionalista nemzeti kapcsolat. Az pedig, hogy a HZDS szövetkezett a két kisebb nemzeti párttal, a politológus szerint formalitás: Meeiarék csak azért álltak velük szóba, hogy a mozgalom ne induljon egyedül. A két kicsi pártnak gyakorlatilag nincs szavazóbázisa. Szembetûnõ, hogy a HZDS-szel senki nem akart indulni – még az SDKÚ sem, noha országos szinten gyakran hallani valamiféle egyezségrõl a két párt között. Besztercebányán pedig a mozgalom a mostani megbízatási idõszakban az MKP-val írt alá együttmûködési szerzõdést, a választásokon azonban nem indulnak együtt. Mesežnikov jelzésértékûnek tartja azt is, hogy bár a Smer négy évvel ezelõtt még sok helyen lepaktált Meeiarékkal, most még csak véletlenül sem indulnak együtt – kivéve a specifikus Nyitra megyét. „A Smer egyesült az SD1-lel, így kapcsolata a többi párttal eléggé konfliktusokkal terhelt. Azért sem érdekes számukra a HZDS, mert támogatottsága egyre csökken. Országos szinten sem képesek együttmûködni, s az, hogy a régiókban nem képesek megegyezni, jelzi: a következõ kormányt biztosan nem hozzák létre közösen” – tette hozzá az elemzõ.
B. SZENTGÁLI ANIKÓ