Elfogadták a sárospataki kötetek visszaszolgáltatását
Moszkva/Budapest. Az orosz alsóház tegnap végleg jóváhagyta a sárospataki református kollégium könyvtárából származó kötetek visszaszolgáltatását. A törvény még a felsõház áldására szorul, majd Vlagyimir Putyin elnök aláírásával lép hatályba.
A könyvtár 1531-ben jött létre, amikor magát a református Alma Matert is megalapította I. Rákóczi György. A XVII. században már Magyarország leghíresebb könyvgyûjteményével rendelkezett, s a két világháború között nagykönyvtárként mûködött, több mint százezer kötetet õrzött. Ma csaknem 500 ezres állománnyal bír. Az egyházi tulajdonban lévõ gyûjteményben felbecsülhetetlen értékû darabok találhatók: kódextöredékek, õsnyomtatványok (a XV. században, a könyvnyomtatás kezdetekor nyomtatott könyvek) és unikális kiadványok a teológia, filozófia és más társadalomtudományok körébõl.
A II. világháború elõtt a gyûjtemény legértékesebb részét – mintegy 170 (más források szerint 172) darabot – biztonsági okokból Budapesten, a Nemzeti Bank széfjében helyezték el. 1945-ben a szovjet csapatok a kiadványokat magukkal vitték (hivatalos moszkvai álláspont szerint a németek vitték el 1944-ben, s Berlin közelében találtak rá), s azok a Nyizsnyij Novgorod-i (korábban Gorkij) Mûvészeti Múzeumba, majd a városi könyvtárba kerültek. Ez utóbbira csak harminc év múlva, feldolgozásukkor derült fény (minden könyvben benne van a pataki könyvtár pecsétje, s azok máig szerepelnek a nagykönyvtári katalógusban is).
2005 szeptemberéig összesen – hivatalosan – 135 sárospataki kötetet azonosítottak az orosz könyvtárban, ebbõl 96 latin, 33 magyar és 6 német nyelvû, több mint 60 százalék imádságoskönyv, a többi orvosi, jogi, történeti és útleíró mû – közöttük 22 õsnyomtatvány. Magyar kutatók az 1990-es években 146 kötetet azonosítottak Nyizsnyij Novgorodban. A Duma által tegnap jóváhagyott törvénytervezetben a kötetek száma nem szerepel.