A karácsonyfa állítás szokása; Angyalka kerül a tetejére
A karácsonyfa-állítás az egész világon elterjedt szokás, ám viszonylag fiatal hagyományról van szó.
A történet a XVI. században Elzászban kezdõdött. Itt állították az elsõ fenyõfát, és a paradicsom jelképeként érett, piros almákkal díszítették. Elzász ódon városkáiban, falvaiban azóta is virágzik, évrõl évre terebélyesedik az ünnepváráshoz kapcsolódó szokások kultusza.
Magyarországon a karácsonyfa csupán a XIX. század második felétõl lett népszerû, elõször a jómódú nemesi családokban terjedt el, majd a XX. század elejétõl egyre többen díszítettek fel otthonukban egy kis fenyõt vagy ágacskát az ünnep alkalmával. Mára nincs olyan otthon, ahova ne jutna legalább egy szimbolikus fenyõág karácsony idején.
A díszítés sokat változott az idõk folyamán. A kis gyertyák a Három Királyoknak utat mutató csillagot szimbolizálták, amelynek segítségével végül megtalálták a jászolban fekvõ kis Jézust.
Régebben fából és textilbõl készültek a díszek, a fa csúcsára angyalkát vagy csillagot tettek és piros almát, diót akasztottak az ágakra. A szaloncukor késõbb került fel csak a fára. Aztán jöttek a modern izzókészletek, színpompás mûanyag díszek, gömbök, és a csillagszórók is.
Manapság azonban már nem divat a szivárvány minden színében csillogó fa. A díszítésben egyre inkább a természetesség dominál és sok helyen újra divatba jöttek a kézzel készített díszek, mézeskalácsok és szalmacsillagok. Általában egy szín dominanciájára törekednek legtöbben, ez lehet arany, piros, fehér-ezüst, vagy kék. A díszítésnél fontos, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára, és ne halmozzuk túl a fánkat.

Az „igazi vagy mû” kérdésrõl szóló vitát idáig még nem sikerült egyértelmûen eldönteni, abban azonban még a legradikálisabb környezetvédõk is egyetértenek, hogy az igazi fenyõfa még mindig jobb választás, személyes és közegészségügyi szempontból is.
Néhányan, akik kiállnak a mûfenyõ mellett, azzal érvelnek, hogy azokat minden évben újra használják, így kevesebb szemetet termelnek. A mûfenyõ azonban polivinil-kloridból (PVC, vagy vinil), a környezetre egyik legveszélyesebb petróleumszármazékból készül.
Ezen kívül a PVC elõállítása során sok ismert rákkeltõ anyag, például dioxin, etilén-diklorid vagy vinil-klorid keletkezik, szennyezve ezzel a gyár közelében lévõ területeket. A legtöbb ilyen gyár Kínában található; az ezekbõl kikerülõ mûfenyõk 85%-át az Egyesült Államokban értékesítik. A munkakörülmények ezekben a gyárakban nem biztosítják a dolgozóknak a káros anyagok elleni védelmet.
Ezenfelül a mûfenyõ ólmot és egyéb veszélyes anyagokat is tartalmaz, amelyek az egyébként kemény PVC megmunkálhatóságát teszik lehetõvé. Laboratóriumban végzett állatkísérletek során ezek az anyagok beépültek a májba és a vesébe, és idegrendszeri és szaporodási károsodásokat idéztek elõ. Az amerikai Gyermekegészségügyi Koalíció arra hívja fel a figyelmet, hogy a mûfenyõ ólomtartalmú szennyezõdéseket bocsáthat ki, amelyek megtelepszenek az ágakon, illetve beboríthatják az ajándékokat és a padlót a fa alatt. Mindenképpen tartsuk be a fa címkéjén található utasításokat: kerüljük e részecskék beszippantását, illetve szájba jutását.
Az igazi fenyõk elleni elsõdleges érv az, hogy ezeket mint mezõgazdasági termékeket állítják elõ, ezért az általában nyolcéves termesztési ciklusuk során többször kell mûtrágyát kijuttatni a termõterületekre. Ezért a termesztés során és késõbb, a szemétre kerülésükkor is veszélyt jelentenek a vízkészletre. Az ünnepek után a karácsonyfák nagy része a szemétbe kerül, és nagy mennyiségû hulladékot képez, amelynek megfelelõ kezelésére az önkormányzatok nincsenek kellõen felkészülve, így nem tudják komposztálni sem.
A karácsonyfában való gyönyörködésnek leginkább környezetbarát módja, hogy gyökeres fenyõt vásárolunk vagy kölcsönözünk egyenesen a termesztõtõl. Amikor az ünnepnek vége, egyszerûen kiültetjük a kertbe, vagy visszavisszük a kölcsönzõbe. Mivel a fák télen nyugalmi állapotban vannak, egy hétnél tovább ne tartsuk gyökeres karácsonyfánkat a meleg szobában, mert a fa életre kel és elkezd növekedni. Ha ez megtörténik, akkor sajnos nagyon kevés az esély arra, hogy a hidegbe kiültetve túlélje a telet.
Visszaváltható fenyõk
A Székesfehérvári Álláskeresõk Egyesülete immár ötödik alkalommal, újra megrendezte a Visszaválható Karácsonyfa Akciót. 150 db 80-120 cm földlabdás fenyõt adtak bérbe.
A Rügyecskék Alapítvány is megrendezte Visszaváltható Karácsonyfa-akcióját, december 17-22 között, Erzsébet téren, a Gödör Klubnál. A kínálat: szerb lucfenyõ, normann fenyõ, ezüstfenyõ, összesen 280 db, méretük: 60-80 cm. A fenyõfák ára: 4000 Ft, visszahozatalkor 1500 Ft-ot adnak vissza. A visszaváltás pontos idõpontjáról a helyszínen tájékoztatnak.