JÉGHEGY CSÚCSA
Az Élet és Irodalom címû hetilap legfrissebb számában Paul Lendvai újságíró az állambiztonsági szaklevéltártól kikért anyagok alapján több tévés és rádiós újságíróról állítja, hogy az állambiztonsági hatóság ügynöke volt.
Az Élet és Irodalom címû hetilap legfrissebb számában Paul Lendvai újságíró az állambiztonsági szaklevéltártól kikért anyagok alapján több tévés és rádiós újságíróról állítja, hogy az állambiztonsági hatóság ügynöke volt.
Az Élet és Irodalom címû hetilap legfrissebb számában Paul Lendvai újságíró az állambiztonsági szaklevéltártól kikért anyagok alapján több tévés és rádiós újságíróról állítja, hogy az állambiztonsági hatóság ügynöke volt. A Népszabadság pénteki számában is idézett írás elsõként említi Szepesi György rádióriporter nevét.
„Jogomban áll megvédeni magamat, és kötelességem segíteni abban, hogy ilyesmi soha többé ne történhessen meg” - nyilatkozta Paul Lendvai, alias Lendvai Pál a Népszabadságnak. A jelenleg az Europäische Rundschau fõszerkesztõjeként, és az ORF-TV Europa Studiójának vezetõjeként dolgozó újságíró 1956 után távozott Magyarországról Ausztriába.
A tekintélyes újságíró elmondta, azért döntött úgy, hogy nyilvánosságra hozza a birtokában lévõ információkat, mert felháborítja, hogy legkedvesebb kollégáiról, barátairól kellett megtudnia, hogy a háta mögött nemcsak az õ, hanem a szülei befeketítésén dolgoztak. "Akiket a cikkben megneveztem, önkéntesen vállalták a besúgói munkát, amibõl elõnyöket akartak szerezni maguknak. Higgyék el: a cikk csak a jéghegy csúcsa" - mondta Lendvai a Népszabadságnak.
Paul Lendvai a következõ újságírókat nevezte meg az ÉS-ben megjelenõ cikkében:
Szepesi Györgyöt, az ismert rádiós újságírót, akit Galambos fedõnéven tartottak nyilván. Lendvai azt írja, Szepesit 1950-ben szervezte be a BM Politikai Nyomozó Fõosztályának belsõ reakcióelhárítása, majd késõbb kulturális területre helyezték át. Szepesi György a Népszabadság munkatársától értesült Lendvai cikkérõl, melyet nem kívánt kommentálni.
Harmat Gábor fedõnéven 1971-tõl a kulturális elhárító osztály titkos munkatársaként dolgozott Spánn Gábor újságíró.
Az Urbán fedõnéven nyilvántartott Lóránt László Endre újságíró, aki 1960 és 1963 között volt az MTI bécsi tudósítója és közben a BM III/I. (külföldi hírszerzés) titkos munkatársa.
"Herczeg", alias Heltai András, Lóránt utódja volt Bécsben. "Lehel" fedõnéven Földényi Ervin rádiós szerkesztõ, "Budai I" fedõnéven pedig Bencsik Imre író, dramaturg is jelentett Lendvairól - áll a lapban.
„Az ÉS mintegy tíz éve szorgalmazza az állambiztonsági anyagok teljes körû nyilvánosságának megteremtését, s e céltól vezérelve adott helyt több, hasonló "leleplezõ" írásnak - nyilatkozta a Népszabadságnak Kovács Zoltán fõszerkesztõ. Ezek közlésével nem a lejáratás a céljuk, hangsúlyozta, ellenkezõleg, a jogalkotó figyelmének felhívása arra, hogy megfelelõ szabályozással elkerülhetõk volnának a hasonló, kínos esetek.
(ÉS/NOL)