OTTHONUNK A NYELV
A hazai magyar tannyelvû oktatási intézményekben használt kétnyelvû (szlovák–magyar) segédkönyvek meghatározó többsége természettudományi jellegû.
OTTHONUNK A NYELV A hazai magyar tannyelvû oktatási intézményekben használt kétnyelvû (szlovák–magyar) segédkönyvek meghatározó többsége természettudományi jellegû.
A hazai magyar tannyelvû oktatási intézményekben használt kétnyelvû (szlovák–magyar) segédkönyvek meghatározó többsége természettudományi jellegû. A középiskolák számára készült a Dvorsky Józsefné–Vadkerty Katalin–Galambos László–Kovács Zoltán–Mészáros József jegyezte Magyar–szlovák szakkifejezések gyûjteménye (SPN, Tankönyvkiadó; Bratislava–Budapest 1968). A szójegyzék alapjául az akkor használatban levõ szlovákiai tankönyvek szakkifejezés-gyûjteményei szolgáltak. A szerzõk szerint munkájuk azokat a kifejezéseket foglalja magába, amelyeket egy érettségizõ diáknak ismernie kell. A jegyzék célja, hogy a magyar nemzetiségû tanulókkal elsajátíttassa azt a szlovák szakszókincset, amellyel a szlovák tannyelvû iskolák végzõsei rendelkeznek, s hogy a magyar tannyelvû iskolákban érettségizett diákok könnyebben készülhessenek fel a szlovák fõiskolák és egyetemek felvételi vizsgáira. A gyûjtemény nyolc részbõl áll, s a következõ tantárgyak szókészletének részhalmazát tartalmazza: történelem, földrajz, matematika, fizika, biológia, kémia, pszichológia (és logika), testnevelés. (Ez utóbbi témakörben a szerzõk az egyes testnevelési ágazatok megnevezéseit, valamint a tornaórákon alkalmazott cselekvést kifejezõ igéket foglalták össze, pl.: rúdugrás – skok o 3rdi, gerelyhajítás – hod o1tepom; átad – poda», prihra», Pihenj! – Pohov! stb. 343–354. o.) Annak ellenére, hogy szakkifejezések gyûjteményérõl van szó, sok olyan köznyelvi kifejezés is bekerült a jegyzékbe, amelyeket a tanulók a szlovák nyelvû társalgási órákon már elsajátítottak, pl.: ablakkeret – okenná obruba v. okenný rám 7. o., versenyezni – sú»a3i» 66. o., fa – strom 78. o., gép – stroj 83. o., könyvtár – kni3nica 93. o. stb. Terminológiáját tekintve a matematika, a fizika, a kémia és a biológia szójegyzéke a legteljesebb, ezek egy-egy szócikkében a címszóval összefüggõ szókapcsolatok, összetételek is megtalálhatók (l. békalencse – 3aburinka, apró békalencse – 3aburinka men1ia, keresztes békalencse – 3aburinka trojbrázda 218. o.; csonttan – osteológia, náuka o kostiach 226. o.).
A hetvenes években érvényben levõ általános iskolai tankönyvekhez készült Katarína Dvorská és Ladislav Száraz Szakkifejezések szótára a kilencéves alapiskolák 7–9. osztálya számára. Slovník odborných termínov pre 7.-9. roeník základných devä»roených 1kôl s vyueovacím jazykom maiarským (SPN, Bratislava 1976) c. munkája. A kiadvány három részbõl áll: az elsõ fejezet a kötelezõen elsajátítandó szakkifejezéseket tartalmazza évfolyamok és tantárgyak szerinti bontásban, a második rész az ún. ajánlott szakkifejezéseket sorolja fel (az itt található terminusok a szerkesztõk szerint a szlovák nyelvû szaklapok tanulmányozásához nyújtanak segítséget, a harmadik fejezetet pedig a leglényegesebb szakkifejezések szlovák–magyar jegyzéke alkotja. A szótár fõként az egyes terminusok nyelvtani kategóriáinak jelölésében következetlen, pl.: nemcsak a rendszerezésen belüli osztályok, csoportok stb. megnevezésekor alkalmazza a többes számot, hanem egy meghatározott szócikken belül is hol az egyes, hol a többes számú alakot tünteti fel (l. derékszög – pravý uhol, csúcsszögek – vrcholové uhly, egyenesszög – priamy uhol 11. o.). A helyesírás tekintetében is sok a standardtól való eltérés a címszavakban, pl.: idõjárásjelentés 2. o., helyesen: idõjárás-jelentés; vegyianyagok 55. o., helyesen: vegyi anyagok, gram-molekulasúly 23. o., helyesen: gramm-molekulasúly.
MISAD KATALIN