Főoldal Sajtóarchívum Új Pest Megyei Hírlap Egy település édes terhei (Új Pest Megyei Hírlap)

Egy település édes terhei (Új Pest Megyei Hírlap)

E-mail Nyomtatás PDF


1997. november 18. - A maglódiak igazi gyermek- és adóparadicsomot valósítanak meg. Többgyermekes családok és (helyi)adómentes vállalkozók. Követendő példa a honpolgároknak és a tehetős településeknek. A legifjabb nemzedék pedig gondtalanul veheti birtokba az újjávarázsolt óvodát. A maglódi modell: sok gyerek


Egy település édes terhei
A maglódi evangélikus templom dombja ugyanolyan magas, mint a Gellérthegy. Méltóságteljesen vigyázza a környéket, az Isten házát övező temető csendjét, a múltat. Az alatta kanyargó úton viszont már a huszadik század gumikerekes szimbólumai száguldanak és dübörögnek.
A templom renoválása napirenden van, tudom meg a polgármestertől, aki széles mozdulattal üdvözli Fejfárek Gyula bácsit, minden titkok tudóját. Egyikbe rögvest be is avat, és büszkén mutat egy régi sírkövet: (Méltóságos Zaturtsai Zathuretzky László úr Mária Theresia katonai rendjének keresztesvitéze, felséges koronás királyunk főstrázsamestere meghalt életének 60. esztendejében Maglódon 1810-ben.( A rettenthetetlen huszárkapitány, majd őrnagy a török elleni háborúban tüntette ki magát, majd végigküzdötte az olasz frontot Ocskay tábornok oldalán, és 1808-ban telepedett le a faluban. Úgy látszik, a világot látott obsitosok is tudták, hogy Maglódon jó a levegő és kövér a legelő. De tudták ezt Anonymus elei is, hiszen a mester már említi Gestájában a települést. Az evangélikus templom felirata szerint 1546-ban dúlta föl a török a községet. Több mint száz évre elnéptelenedett e tájék. Az 1700-as évek elején felvidéki szlovákokat telepítettek a környékre. Egyre több adófizetőt írtak össze és a falu lassan újra virágzásnak indult.     
A nagyvárosi értelmiség egy része tudatosan törekszik az élete minőségének javítására, arra, hogy a házból kilépő gyermekét biztonságban tudhassa, ha fölnéz az égre ne füstfelhőt lásson és oxigéndús levegőt szívhasson tüdejébe. Mindez arra készteti, hogy búcsút mondjon a fővárosnak. Így tett Bezzegh István polgármester is néhány évvel ezelőtt.
( Feleségemmel mindketten tősgyökeres budapestiek vagyunk. Ő Csepelen nőtt fel, én a Margit-híd közelében töltöttem életem jelentős részét. Ezer szállal kötődünk a fővároshoz.
A pedagógus házaspár elhatározta, hogy körülnéz a nagyfalu környéki településeken, ahol több zöldet és nagyobb biztonságot talál. Az isteni gondviselés a megoldást egy maglódi családi ház alkalmi vételével kínálta. A költözést egy ötéves helyreállítási periódus követte. Akkor még csak egy gyermek futkározott a kertben, de ma már négy csemetéről kell gondoskodniuk. Édes teher ( ahogy a polgármester fogalmaz.
Ahogy teltek-múltak az évek, a létszámmal együtt a Bezzegh-család tekintélye is gyarapodott. Ebből már könnyen kiszámítható, hogy a rendszerváltozás idején a helybéli barátok bíztató bizalma hatására bekapcsolódott a község politikai életébe. Függetlenként nyerte el a polgármesteri megbízatást. Ez a keser-édes teher azóta is tart.
( Azelőtt is jól éreztem magam a bőrömben, életcélomnak tekintettem a pedagógus pályát, az elektromosság megszelídítését. Nem voltam párttag, nem politizáltam, de az a kihívás, hogy nem egy osztályt, hanem egy település polgárait vezethetem már nem középiskolás fokon, meggyőzött arról, vállaljam a megmérettetést. A görögök azt tartották, hogy kétezer polgár alkothat egy jól működő városállamot. Maglód lakosainak száma ugyan maholnap eléri a tízezret, bíztam benne, hogy sikerül a falu közösségét aktivizálnom. Korábban még Budapestről hordták ki az ivóvizet és az infrastruktúra enyhén szólva hiányos volt. Tehát bőven kínálkoztak a tennivalók. A rendszerváltozás előtt azok a települések mutathattak föl látványos eredményeket, amelyek elöljárói jó kapcsolatokat tudtak kialakítani a Központi Bizottság tagjaival. Budapest közelsége bizonyos szempontból kényelmességre ösztönözte a vezetőket is, hiszen mindenféle szolgáltatás rövid idő alatt elérhető. Egy budapesti telefonszámot viszont Cegléden keresztül hívhattunk föl. Ma már nyolcvannyolc százalékos a község telefon ellátottsága, mely még az európai átlagot is jelentősen meghaladja. Egy állomás létesítése tizenegyezer hétszáz forintba került.                    
A község csaknem minden infrastrukturális feltétellel rendelkezik, amely ahhoz szükséges, hogy megpályázhassa az elővárosi rangot. Mindezt úgy sikerült megvalósítaniuk, hogy nincs hiteltartozásuk. A tennivalókból azért még nem fogytak ki, hiszen a vízgazdálkodás másik oldala, a keletkező szennyvíz elvezetése és tisztítása még megoldatlan. De ami késik, nem múlik. Ez igazi embert próbáló feladatnak ígérkezik, mert egy telekre vetítve mintegy 500 ezer forintos költséggel számolnak. Korábban évi 40-50 millió forint jutott fejlesztésre, ma már az intézmények fönntartása is gondot okoz. A falu első embere aggódva néz a következő év elé.
( Ehhez hozzátartozik, hogy azon kevés település közé sorolható Maglód, ahol nincs helyi adó. A minimálisan kötelező négyszáz forintos gépkocsiadóból mintegy kétmillió marad itt évente. Ez még az utak karbantartására sem elegendő. Az előző évek közös beruházásai annyira megterhelték a lakosságot, hogy egyelőre nem is tervezzük helyi adó kivetését. A kereskedők és szolgáltatók forgalma egy ilyen településen nem olyan nagy, hogy látványosan gyarapodhassanak. A kedvező adózás és egyéb gazdasági tényezők jelentős vonzást gyakoroltak a vállalkozókra, így ma már közel ötszázan vannak a községben. Közöttük sok olyan is, akinek a fővárosban megszűnt a munkahelye és visszatelepült a szülőfalujába. Szeretnénk, ha az induló vállalkozások megerősödjenek. Aki tehermentesít bennünket a szociálpolitikai támogatástól, az nemcsak magán, hanem az egész közösségen segít.
Talán nem nagy túlzás, ha Maglódot adóparadicsomnak tekintjük, ahova özönlenek majd a vállalkozók. Azt máris örömmel jelenthetjük, hogy a folyamat beindult.
– A vállalkozók azt is fölfedezték, hogy itt lehet építkezni (magyarázza Bezzegh István. ( Van egy ötven hektáros ipari övezet a Rákosmezeje Rt tulajdonában, amelynek hasznosításában az önkormányzat is érdekelt. Ennek ellenére nem akarjuk nagydobra verni ezt, mert nem szeretnénk túlterhelni a települést. De aki tudatosan választja életterének a községet és szívesen beilleszkedik, azt örömmel látjuk. Nekik majd példát mutatnak az őslakosok ragaszkodásból, hagyományőrzésből és lokálpatriotizmusból.
A község infrastruktúrájának másik nagy hiányossága az úthálózat állapota. Halaszthatatlan feladat a mintegy hatvan kilométernyi út rendbetétele, melynek csak tíz százaléka szilárd burkolatú.
Aki gyakran megfordul Maglódon, az tapasztalhatja, hogy gyermekkacajtól hangos a falu. Az ott élő emberek a nehézségek ellenére sok gyermeket vállalnak. Talán nem véletlenül. Nomen est omen. A község neve ugyanis azt jelenti, hogy termékeny. Az ezer lakosra jutó születések száma az elsők között van. A sokgyermekes maglódi családmodellt továbbra is szeretnék megőrizni. Az sem véletlen, hogy a kisdedóvók megszűnésének országos jelenségével szemben épp ott jártamkor adták át rendeltetésének az egyik óvoda új épületszárnyát.
( Évszázados hagyomány Maglódon, hogy a fiatalok jól érzik magukat, nem kívánkoznak máshová, hanem itt akarnak családot alapítani és letelepedni ( mondja nem kis büszkeséggel a polgármester.( Mindazt, amit a szüleiktől láttak, a ragaszkodást, a hagyományok tiszteletét átadják a gyermekeiknek. Ebből következik, hogy az egyik legnagyobb édes gondunk az, hogy miként tudjuk intézményeinkben biztosítani a sok gyermek megfelelő elhelyezését és ellátását. De szívesen vállaljuk ezt az édes terhet, mert mi lehet szebb annál, mint a gyermekáldás a szülőknek és a hazának.
E tudatos program keretében bővítették tavaly a régi iskolát három tanteremmel, és idén átadták a tornacsarnokot.
Maglódon nemcsak az emberpalántákat óvják és nevelik gondosan, hanem a fákat is. Az óvoda terveit úgy készíttették, hogy ne kelljen kivágniuk egy árnyat adó óriási vadgesztenyefát. Hasonló elgondolás szerint épült az egészségház is, ott egy platánfát mentettek meg.
( Azelőtt gyermekorvos nem volt a községben, de kétéves csatározás után sikerült kiharcolnunk a társadalombiztosításnál, hogy előbb egy, majd még egy státuszt adjanak ( teszi hozzá végezetül a falu első embere.
A község orvosi rendelőjében van belgyógyászati szakrendelés, elvégzik a vérvételt és korszerű EKG-készülék is rendelkezésre áll. Szemorvosi, fül-orr-gégészeti szakrendelés beindítását is tervezik.
Ebben a faluban is vannak olyanok, akik segítségre szorulnak. A gyámolításuk azért sem könnyű, mert a maglódiak büszkék, és aki életében még csak kölcsönt sem kért soha, az nem folyamodik segélyért. Ezért is fontos az egyházakkal való együttműködés. Az ügy (intézményes( megoldásában szerencsés helyzetet biztosít az, hogy a szociális bizottság vezetője Bálintné Szabó Klára, a református lelkészasszony. Hasonlóan jó az együttműködés az evangélikus és a katolikus pappal is.
Korukat meghazudtolóan aktívak a maglódi nyugdíjasok. Országos és nemzetközi rendezvényeken vesznek részt szinte fáradhatatlanul. A község szoros kapcsolatot tart a németországi Münster kertbarátaival, és a felvidéki Vámosladánnyal testvérközségi megállapodást kötöttek. A nemrégen megrendezett szüreti bál egyik fénypontja a felvidékiek nemzetközi hírű néptánccsoportjának a föllépése volt.
A maglódi közéletet fémjelzi az a néhány alapítvány is, amelyeket a község gyermek- és oktatási intézményeinek támogatására és az egészséges, szép környezet védelmére hoztak létre. A helybeli vállalkozók ( például az Angyal Bt, az MVV, az EKH Kft, az Első Fémipari Kft, a cukrászok, az orvosok, a gyógyszerészek, a virágos, a paplanos és az olajkutas ( adományai a lehető legjobb célt szolgálják: a jövőt. Azt, hogy Maglód gyarapodjék és a családok édes terhei nyugodtan növekedjenek. Zétényi Zoltán A szerző felvételei

 

Módosítás dátuma: 2010. szeptember 17. péntek  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 307 vendég böngészi