Főoldal Sajtóarchívum Őnagysága A MAGÁNYOS SZERZŐ (Őnagysága)

A MAGÁNYOS SZERZŐ (Őnagysága)

E-mail Nyomtatás PDF


1994. július 20. - Ez a halk szavú muzsikus türelmesen várt arra, hogy egyszer majd eljön az ő napja. És íme eljött. Idén, április 30-án egész Európa megismerhette a szerény gitárost.
A színpadon nem frontember, a második sorban érzi jól magát. No és persze a gitárjával egy csöndes szobában.
1974-ben a VSZM kultúrházban Illés Lajos egy ügyes amatőr bandára akadt. A gitárosuk Jenei Szilveszter volt. Az év őszén be is mutatkoztak és megkezdték a Szovjetunió meghódítását. A hazai siker három év múlva érett be: '77-ben első díjat nyertek a Metronóm fesztiválon. Így vált Szilveszter profi zenésszé.
Egy terézvárosi - régen szép volt - bérház újonnan kialakított tetőtéri lakásában beszélgetünk. Az alsó szinten a két kisgyermeket pesztrálja a kis feleség, Csergő Éva, mi pedig a leendő zeneszobába vonulunk vissza. Fehér fal, méteres fagerendák és kilátás a szomszédos háztetők fölé. Ide nem hallatszik fel a világváros nyüzsgése.
– Ezt a dalt mióta tartogatod a tarsolyodban?
– Régóta. Az évek folyamán alakulgatott a dallama és a szövege is. Arra készültem, hogy majd a saját lemezemre fölveszem. A legkevésbé arra gondoltam, hogy sikeres fesztiválnótává válik. Öt dalom közül ezt választották ki a szerkesztők. Ha nincs ez a fesztivál, talán ez is éppúgy elsikkad, mint a már eddig megírt és megjelent dalaim többsége.
– Hány ehhez fogható kitűnő nóta van még a dalosfüzetedben?
– Rengeteg, de csínján kell bánni a minősítéssel. Ha sok ilyen van, akkor unalmasan egyhangúak is lehetnek. Az viszont igaz, hogy szívesen írok ilyen melankolikus hangulatú dalokat. Azt szokták mondani, hogy a
zenében a szünet, a semmi, sokkal hangsúlyosabb, mint a tutti, amikor minden hangszer teljes hangerővel szól. Nem a tempó vagy a hangerő a fontos, hanem hogy „térben" és időben miként helyezkednek el a hangok.
– Tehát fontosak a csöndek is...
– Nagyon. A zenében ez is ugyanúgy működik és hat, mint a hang.
– De fontos a szöveg is, amely a szorongató egyedüllétről szól.
– Arról, hogy bár vannak körülötted ezrével, hiába nagy a nyüzsgés, magányos vagy. Bár nekem is széles ismeretségi és baráti köröm van, igazi társ kevés akad. Van, aki világéletében magányos marad. Úgy látszik, én is ilyen vagyok.
– A gitárod az igazi társad.
– Talán egy csöndes szobában érzem magam a legjobban, a gitárom és a könyveim társaságában.
– Visszahúzódó alkat vagy. Gyermekként is ilyen voltál?
- Nem játszottam a nagyszájú bandavezért, de nekem is voltak csintalan korszakaim, én is kerültem néha az iskolát.
- Milyennek látod a jövőt?
– Nem vagyok borúlátó, vannak távlati terveim és remélem, hogy megtalálom a helyem ebben a meglehetősen nagy társadalmi és politikai összevisszaságban. Szerződésem van az EMI-Quinttel, ez ugyan csupán jogdíjat jelent, fizetést nem, de nyújt némi biztonságot, azt az érzést, hogy szükség van a munkámra.
– Az életed korábbi társainak és a feleségednek talán könnyebb a helyzete melletted, mint annak, aki egy sztár típusú zenésszel él együtt.
– Lehet, nem tudom. Talán ők ezt másként látják - neveti el magát, mintha cáfolni akarna. - Az biztos, hogy én sohasem vagyok egy könnyű eset.
– Mit gondolsz, milyen lesz a mostani siker folytatása?
– Sokak szerint ez egy nagy lehetőség a nemzetközi kiugrásra. Mindenesetre most élénk az érdeklődés a szerzeményeim iránt. A Waener Chapell világhírű zeneműkiadó már megvette a lemez összes dalát „tokkal vonóval", és kiadja a fesztiválnóta angol változatát. Több meghívásunk is van, többek között már Dublinban meghívtak az őszi vilniusi dalfesztiválra.
– Csak így tovább, Szilveszter! Nekünk, millióknak, nyugodtan elmondhatod ezután is a vétkeidet. Z. Z. A szerző felvétele

 

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 287 vendég böngészi