Főoldal Sajtóarchívum Új Pest Megyei Hírlap Kézműveseink külkapcsolatai (Új Pest Megyei Hírlap)

Kézműveseink külkapcsolatai (Új Pest Megyei Hírlap)

E-mail Nyomtatás PDF

1998. március 17. - Július 1-jétől a kamaráknál a vállalkozók
1998 második felében már a kamarák engedélyezik a vállalkozásokat és regisztrálják a vállalkozókat. A feltételeket ezekben a hetekben teremtik meg a megyei kamaráknál. A kamarák a képviseleten kívül a külkapcsolatok építését is fontos feladatuknak tekintik. A Pest Megyei Kézműves Kamara helyzetéről kérdeztük Szabó Tibor elnököt. 1998 júliusától már a gazdasági kamarák adják ki és vonják vissza az egyéni vállalkozói engedélyeket: Az átállás feltételeit a következő, hónapokban teremtik meg a Pest megyei kamaráknál. A Pest Megyei Kézműves Kamara e tennivalókon túl a külkapcsolatok fejlesztését is feladatának tekinti. 1998. július 1-jétől átveszik az eddig az önkormányzatoknál kezelt adatrendszert is. A 221 kézműves szakmát Pest megyében 21 ezer vállalkozás képviseli, amely évente mintegy 36 milliárd forint értéket állít elő. A kamara elnöke szerint a törvény a hatósági funkciók felé tolja a kamarákat, holott az a meggyőződése, hogy nem ez a kamarák eredeti elképzelése, feladata.   
- Külföldön a kamarák helyzete annyiban is különbözik a hazaiakétól, hogy vállalkozói tevékenységet is folytatnak, közlekedési vállalkozásokat (például repülőtereket), továbbá szakképzési intézeteket működtetnek, s ezek révén jelentős forrásokkal rendelkeznek. Többek között ez is indokolja, hogy minél szorosabb kapcsolatokat építsen ki a kézműves kamara a külföldi kamarákkal.      
Szabó Tibor elmondta, hogy a legjelentősebb kapcsolatot a Berlini Kézműves Kamarával sikerült kialakítaniuk.  Két évvel ezelőtt kötöttek együttműködési megállapodást. Ez a kontraktus azért is fontos, mert az ezredforduló idején ismét Berlin lesz Németország fővárosa. A német kamarák a szakmai szervezetektől függetlenül működnek. A szakmák megyei szervezetekbe tömörülnek. A tagság ott is kötelező,  a kamarák feladata a nyilvántartás és a szakképzés gondozása: Sikerült kialakítani a mestervizsgák ügyében is az együttműködést. A vizsgabizottságok tagjait vendégül látják hogy megismerhessék egymás vizsgakörülményeit és követelményrendszerét. Az együttműködés legfontosabb célja a magyar szakemberek továbbképzése és az egységes-informatikai rendszer kialakítása. A kapcsolat eredményeként a megye kézművesei részt vehettek egy berlini kiállításon.    
A magyar és a német kamarák a környezetvédelmi együttműködés  kiszélesítésére harmadik ország szervezetét is keresik. Az egyik legfontosabb téma a kézművesek használta csomagoló- és környezetszennyező anyagok kezelése lesz. Reményeik szerint további németországi kapcsolatokat jelent a. Hamburgi Kézműves Kamarával kialakítandó környezetvédelmi együttműködés, valamint a Müncheni Kamarával folytatott előzetes tárgyalássorozat.
A németországihoz hasonló jó kapcsolatokat sikerült kialakítani a Montenegrói Gazdasági Kamarával is. A magyar szakemberek két ízben is részt vettek, az adriai tengerpart kikötő- és üdülővárosában, Budván rendezett kiállításon. A kapcsolatok további alakulása a politikai konszolidációtól függ.
Horvátországban a Rijekai Területi Kézműves Kamarával teremtettek kapcsolatot. Az együttműködés konkrét területeit a közeljövőben rögzítik. A tárgyalásokon szeretnék elérni, hogy a megyei kamarai tagok nyaralhassanak az adriai tengerparton. A 2000-re megvalósítandó Rijeka-Budapest autópálya remélhetően számos együttműködési lehetőséget biztosít majd. Szeretnének mindkét városban árubemutatókat tartani. A kamara adriai kapcsolataiból a magyar gazdaság, többi szereplője is profitálhat majd.
Horvátország északi részén, Kelet-Szlavóniában, a Baranyai háromszögben található a boszniai háborúban sokat szenvedett magyar Szentlászló. Itt szeretnének bekapcsolódni a helyreállítási munkálatokba, ami például referenciamunkaként is szolgálhatna. Remélik, hogy a horvátok kellő fogadókészséget mutatnak majd.
Szeretnének együttműködést folytatni valamelyik franciaországi  kamarával is. Elsősorban olyan megye jöhet számításba, amelyiknek a
szakmái hasonlítanak a Pest megyeihez.    
A külkapcsolatok természetesen nem önmaguktól jönnek létre, hanem az áru és/vagy a szolgáltatások cseréje érdekében. Jelenleg a magyar kézművesek termékeinek csupán 5-10 százaléka jut el a nyugati piacokra. Ezt kellene bővíteni a kapcsolatok szélesítésével, a különböző kiállításokon való részvétellel. A költséges árubemutatók után a kapcsolatok gondozására kell a hangsúlyt fektetni. Az eredményes kapcsolatok egyik legfontosabb feltétele a nyelveket tudó szakember, aki magas színvonalon képes ellátni a képviseletet.
Szabó Tibor elmondta még, hogy állandó vándorkiállítást is szeretnének létrehozni, először hazai bemutatásra, majd a külföldi körutakra. Ehhez természetesen olyan gyártók kerestetnek, akiknek az áruit elismeri a nyugati piac. Az elnök szerint mintegy 110 ilyen vállalkozóval számolhatnak Pest megyében. Zétényi Zoltán



 

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 261 vendég böngészi