FotoMedia

A szakemberek szerint leépülhet a mûvészeti képzés
2005. november 27.
Továbbra sem tudják, mire számíthatnak a következõ évben a hazai zeneiskolák. A költségvetés tervezetében ugyanis komoly megvonások szerepelnek, amelyeket, ha elfogad a Parlament, az intézmények egy része ellehetetlenülhet. Elsõsorban a kisvárosok zeneiskolái forognak veszélyben.

A tervezet szerint csökken a gyermekek után járó kvóta

Míg Einstein napi három órát hegedült, hogy agyát frisse tartsa, lehet, hogy a magyar zenei pályára készülõ diákok elesnek ettõl a lehetõségtõl is. Hiszen egy rendelettervezet szerint a 105 ezer Ft-os normatív támogatás helyett jövõre 80 ezer Ft-ot kapnak az alapfokú zeneiskolák tanulónként.

Évek óta egyre kevesebbõl gazdálkodnak az alapfokú mûvészeti iskolák. A fenntartó önkormányzatok már nem tudják nagyobb összegekkel támogatni az intézményeket, a csökkentett kvótával pedig nem tartható a színvonal, holott egyre több a mûvészetek iránt érdeklõdõ gyerek. A szülõkre sem hárítható nagyobb teher, így is körülbelül 7%-al támogatják a gyermekeik zenei nevelését.

A zene és a mûvészet a tanulásban is segít

Holott agykutatók bizonyítják, hogy a zene nélkülözhetetlen egy ember életében. Nem véletlen, hogy az ókori Rómában és Kínában is kötelezõvé tették. A kínai gazdaság gyors fejlõdését is sokan a mûvészeti oktatás magas színvonalával magyarázzák. Tehát nem kérdés, hogy jó befektetés.

Eszközökre sem lesz pénz

Ember Csaba a Magyar Zeneiskolák és Mûvészeti Iskolák Szövetségének elnöke szerint a zeneiskolák és a magyar zeneélet végét jelentené, ha ezt a rendelettervezetet bevezetnék jövõre. Nem tartható ugyanis, hogy az eddigi 105 ezer Ft-os támogatás helyett mindössze 85 ezer Ft-ot kapjanak az alapfokú zeneiskolák gyermekenként. További problémát jelent, hogy elestek a zeneiskolák egyéb normatíváktól is, mint például továbbképzés, eszközhasználat, szakkönyvek vásárlása stb.

Amennyiben ez megvalósulna, állami szinten 21 milliárd Ft-ból 6 milliárd Ft-ot vennének el, ezt pedig a zenei élet képviselõi elképzelhetetlennek tartják. Abban bíznak, hogy elírták a tervezetet. Ezt megerõsíti Ember Csaba is, aki Magyar Bálint nyilatkozatában bízik. Az oktatási miniszter kormányszóvivõi tájékoztatón ugyanis bejelentette, hogy az ez évi normatívákat a kormányzat visszaállítja. A Napközben mûsorában ezt az Oktatási Minisztériumtól senki nem erõsítette meg, így arra várunk, hogy hamarosan a Magyar Közlönyben megjelenik.

Elsõként a vidéki iskolák zárnak be?

A Zeneiskolák jövõje az utóbbi napokban komoly aggodalomra adott okot. Különösen a kisvárosok mûvészeti intézményeinek sorsa kérdõjelezõdött meg a csökkenõ gyermeklétszámok miatt és azért, mert ezek fenntartása nem kötelezõ feladat az önkormányzatok számára.

Vasváron például a napokban országos szinten napvilágot látott normatíva tervek alapján 2,5 millió forinttal kevesebb támogatással számolhattak volna a költségvetésben. Ha ez nem is történik meg a módosító nyilatkozatok szerint, a mûvészeti intézmény a legjobb esetben is csak a két évvel ezelõtti támogatási összeget kaphatja az államtól, ami a fenntartást nagyon megnehezíti. Egyébként a Zeneiskolába a városból és térségébõl 120 diák jár. Oktatóik már a múlt évben is lemondtak a túlóráikért járó pénzrõl a gazdasági egyensúly megtartása érdekében.

A finanszírozásra jellemzõ, hogy míg a korábbi években az állam 70 százalékban, az önkormányzat a maradék 30-ban fedezte a költségeket, addig ez az arány mostanra 50- 50 százalék lett. Nehezíti a vasvári intézmény helyzetét, hogy a kistérségbõl, bár 8-10 településrõl járnak diákok, a forráshiányos falvak nem tudnak fizetni értük, így ezeket a költségeket is a vasvári önkormányzat állja.

Szentgotthárdon szintén gondot okozhat a kisebb normatíva a Zeneiskola fenntartásában. Itt azonban Vasvárral ellentétben épp a kistérség az, aki segíthet. Szeptembertõl ugyanis nem önálló intézményként mûködik már a Zeneiskola, hanem egy integrált oktatási intézmény tagjaként a város és térsége többcélú kistérségi társulás fenntartásában. Alapfokú Mûvészetoktatási Intézményként 235 növendékük van. A fenntartásban bekövetkezett változás direkt elõnyét nem tapasztalják még. De az integrációba tartozó óvodákon, iskolákon keresztül közvetve az a Zeneiskolára is szán a fenntartó. Így mind a személyi, mind a dologi kiadások biztosítottak az intézmény számára.

Valószínûleg a szentgotthárdihoz hasonlóan a jövõben a kistérségek lesznek azok, akik lehetõségeikkel átsegíthetik a többi településen is az anyagi nehézségekkel küzdõ mûvészeti intézményeket. Egy biztos: A zeneiskolák megszûnése mindkettõ vezetõje szerint elképzelhetetlen, hiszen a városi ranghoz, a polgári kultúrához nagyban hozzájárulnak jelenlétükkel, és a rendezvények elképzelhetetlenek csoportjaik aktív közremûködése nélkül.

Pogács Mónika - Kránitz Balázs - Gazdagh Bernadett - P. Kiss Zsuzsa