FotoMedia

2011.03.30. - Levelet kaptunk Gyöngyöspatáról. A falu az elmúlt hetekben az országos
figyelem középpontjába került, de arról kevés szó esett, hogy a feszült
helyzet nem most, hanem hosszú évek során alakult ki a településen. Az alább szó szerint közölt levél erre a folyamatra, és a lehetséges megoldási
módozatokra hívja fel a figyelmet.

Gyöngyöspata többségi társadalma fontosnak érzi, hogy a sokszor egyoldalú,
felszínes híradások, nyilatkozatok mellett tájékoztassa az ország
közvéleményét arról, valójában milyen folyamatok és történések vezettek az
elmúlt hetekben kialakult helyzethez, és egyben rávilágítson arra is, mitől
várja a feszültségek és problémák enyhülését.

A faluban több száz évig békésen élt együtt a magyar többség és a cigány
kisebbség. Generációkon keresztül a mezőgazdasági termelés határozta meg a
falu arculatát, adta az itt élők kenyerét. Az első problémák 15-20 évvel
ezelőtt jelentkeztek, és egyre súlyosbodtak. Egyre hangosabb és agresszívebb
lett egy csoport a falu lakosságán belül (nagyrészt máshonnan betelepített
családok), és egyre inkább mindennapossá váltak sok család, ember számára az
inzultálások és a sérelmükre elkövetett tulajdon elleni bűncselekmények.
Tehát egyáltalán nem hangulatkeltésről és politikai játszmáról van csak szó,
mint ahogy azt sokan hangoztatják. A problémák nem újkeletűek!

Szeretnénk világossá tenni, hogy a sajtó jelentős részében gyerekcsínynek és
apróbb lopásnak titulált "ügyek" valójában mit is takarnak. A folyamatos
fenyegetettség és félelem, valamint megalázottság lett része számos, főleg
idős ember mindennapjainak, főként a falunak azon a részén, ami az említett,
társadalmi normákat megszegő családok közelében található. Kialakult a
félelemkeltésnek és bűnözésnek egy fojtogató hálója: a deviáns csoportba
tartozó gyerekek, tinédzserek nappal, a miséről vagy éppen a boltból
hazatérő idős embereket nyíltan szidalmazzák, sok esetben le is köpik,
táskájukat rángatják, őket kővel dobálják. Majd éjszaka bemennek a
kertjükbe, fészerükbe, ahonnan ellopnak kisebb és nagyobb javakat.

Lehet ezeket "apróbb lopásnak" is nevezni, de a tevékenység olyan gyakori és
módszeres, hogy a végeredmény tragikus: sok létminimum közelében élő idős
ember kerül lehetetlen helyzetbe, amikor éppen ellopják tűzifáját, vagy
annyira fosztogatják a kertjét, hogy föl kell hagynia a termeléssel. De a
legfájóbb a pszichés hatás: a folyamatos rettegés miatt a megérdemelt
nyugodt öregkor helyett mindennapi félelem és létbizonytalanság lett
osztályrésze sok-sok embernek.

Föl szeretnénk arra is hívni a figyelmet, hogy a pusztítás akkor is
pusztítás, ha nagyon sok apró mozdulat következménye. Az említett
közösségromboló csoport miatt tizenöt év alatt eltűnt, romhalmazzá és
pusztasággá vált a Kecske-kő harminc hektárnyi oldala, ami előtte
Gyöngyöspata "nyaralónegyede" volt hobbikertekkel, pincékkel,
gyümölcsösökkel. A karókat, oszlopokat tűzifának hordták el, a pincéket
föltörték, számos esetben a cserép mellett még a tetőgerendákat is elvitték,
a gyümölcslopás módszerét sokszor a faágak letörése és elvonszolása
jelentette. Most úgy néz ki a terület, mintha bombatalálat érte volna. A
termelés leállása miatti anyagi kár is hatalmas, szerény becslések mellett
is körülbelül harmincmillió forint évente, de legalább ennyire fájó
veszteség, hogy Gyöngyöspata egyik legfontosabb közösségi színterét
veszítette el, vészesen rövid idő alatt.

A faluban két hétig tartózkodó Szebb Jövőért Polgárőrség tevékenysége
országos szintű felháborodást váltott ki, de az éremnek másik oldala is van:
a falu lakóinak nagy része úgy érzékelte, hogy összességében (nyilván ebben
a jelen lévő rendőri erőknek is szerepe volt) két évtizede nem érzett
nyugalom és biztonságérzet volt tapasztalható. A faluközpont hídján megszűnt
a gyerekbandák vámszedése (szó szerint értendő!), az idősek nyugodtan el
tudtak menni misére, a postára vagy a boltba, nem kellett feléjük repülő
kődaraboktól, köpésektől, szidalmaktól tartaniuk, és éjszaka is nyugodtan
alhattak.

Ennél kisebb súlyú dolgok, de tény, hogy a szokásos ordibálás, kiabálás is
megszűnt, valamint a lopott kábelek égetéséből származó, rákkeltő anyagokat
tartalmazó füst sem rontotta a falu levegőjét. A lakosság nagy részének
hozzáállását, és a már hosszú évek óta kialakult nyomást jelzi, hogy a 2800
lakosú faluban pár nap alatt 1005-en írták alá azt a petíciót, ami a Szebb
Jövőért Polgárőrség helyben maradását kérte, amikor annak hatósági
kiutasítása került szóba.

Tisztában vagyunk azzal, és fontosnak tartjuk deklarálni, hogy nem a helyi
cigányság egésze felelős a fent leírt problémákért, számos becsületes és a
közösséget építő család is él itt köztük. Ezért megértjük és sajnáljuk, ha
ebben a két hétben bármilyen sérelem érte őket. De fontosnak tartjuk a
nyilvánosság elé tárni, hogy sok száz ember, köztük kiemelten idősek és
gyerekek, hasonló félelemben és sokszor megaláztatásban él már nem két hete,
hanem sok éve. Azt szeretnénk elérni, hogy az ő problémáik se legyenek
szőnyeg alá söpörve vagy bagatellizálva, hanem mind a hatóságok, mind a
politika és a média segítsen rajtuk is.

Decemberben az iskolában hárman ájulásig vertek egy gyermeket, akit szülei
át is írattak másik iskolába. Tettük indoklásakor azt válaszolták,
szórakozásból cselekedtek. Az ilyenek miért nem érdekes hírek a jogvédők és
újságírók számára? Kiemelendő az is, hogy az átlagosnál nem rosszabb
bűnözési statisztikák hátterében félelem és kiábrándultság van,
nagyságrendekkel több a valódi bűneset, mint amit hivatalosan lajstromba
vesznek. Az egyik korábbi helyi képviselő munkájának hála egy civil
gyűjtemény is született, amiben a rendőrségi statisztikáknál
nagyságrendekkel több bűncselekményt dokumentáltak 2006-ban.

Csak a valódi integráció és rendfenntartás segíthet. De csakis az a fajta
integráció, ami világosan különbséget tesz a közösséget építeni és az azt
rombolni akaró egyének között, etnikumra való tekintet nélkül. Támogatni és
segíteni kell mindenkit, aki rászorul, ha annak valódi célja a békés
együttélés és az alapvető társadalmi normák betartása. De minden létező
eszközzel föl kell lépni azokkal szemben, akik életmódjukkal,
magatartásukkal másokat megkárosítanak.

Nyugalmat és biztonságot akar a falu, ehhez kérjük mindenki segítségét. Úgy
érezzük, fordulóponthoz érkeztünk: vagy tovább erősödnek az eddigi
folyamatok, és a Kecske-kői pincék után a lakóházak kerülnek sorra 5-10 éven
belül, hogy cserepenként és téglánként lebontsák azokat, mint ahogyan az Ózd
egyes részein, Arlón vagy sok-sok névtelen áldozattá vált
észak-magyarországi kis faluban történt, vagy igazi rend szabja meg majd a
mindennapokat. Csakis ekkor virágozhat föl újra a falu. A turizmus, a
borászat, a gyümölcstermesztés mint perspektíva légvár marad, ha a háttérben
félelemkeltő rablóbandák működhetnek.

A falu a tervek szerint földet és vetőmagot ad együttműködésre nyitott helyi
cigány családoknak, hogy így fogódzót kapjanak a kiemelkedéshez. Kapát és
vetőmagot is sokak adnának őszinte emberi jó szándékból és jól felfogott
önös érdekből is. Vályogvető, valamint kosárfonó vállalkozás beindítása is
szerepel az önkormányzat tervei között.

Gyöngyöspata segítséget vár. Nagyobb, állandó és hatékonyabb rendőri
jelenlétet, szigorúbb bírósági és gyermekvédelmi gyakorlatot, a rövid hírnév
elmúltával is rendet és nyugalmat a közösség minden tagja számára! Segítő
kezeket kérünk, hogy segítő kezeket nyújthassunk egymásnak.

Gyöngyöspata lakossága többségének nevében, és a képviselőtestület
jóváhagyásával, támogatásával, egy helyi lakos


A település képviselőtestülete is hallatta a hangját, az ő közleményüket is
szó szerint közöljük:

Az utolsó szó jogán Gyöngyöspata Képviselőtestülete részéről

Gyöngyöspata Képviselőtestülete, s a ma még jelentős többségben a
településen élő tisztességes emberek az utolsó szó jogán, mivel rajtunk
kívül már mindenkit meghallgattak, szólunk az ország vezetőihez, a magyar
közvéleményhez és a médiához.

Minden törvénytisztelő és rendet akaró embernek helye van Gyöngyöspatán, ha
embertársait tiszteletben tartva tesz eleget kötelességeinek és gyakorolja
jogait, óvja mindannyiunk környezetét, egészségét.

Ezt az alapvető elvárást azonban Magyarország sok száz településén éppen így
megfogalmazzák, tehát ne kezelje senki elszigetelt egyedi jelenségként. E
gondokat ne tartsuk Gyöngyöspata egyedi problémájának. A média, s a
politikai erők, tisztelet a kivételnek, leginkább a maguk kénye-kedve
szerint, pusztán önös érdekből vagy politikai tőke reményében, sokszor
elferdítve, tájékozatlanul, túlzó módon nyilatkoznak, lejáratva,
megbélyegezve egy ezeréves múlttal büszkélkedő települést. Értjük ez alatt a
falu tisztességgel dolgozó lakóit, annak vezetőit. Mi több, nemzetközi fórum
elé viszik becsmérlő módon községünk nevét, rasszistának, kirekesztőnek,
megnyomorítónak bélyegezve az itt élő jó szándékú embereket.

A jövőbeni hasonló megnyilvánulások elkerülése érdekében nyomatékkal kérjük
országunk és a parlamenti pártok vezetőit, hogy helyben tájékozódjanak a
tényleges helyzetről a falu vezetésétől s a helyi emberektől. Kérjük a
médiát, hogy pártok és szervezetek érdekeitől mentesen, valóban függetlenül,
s kerülve a szenzációhajhászást, tájékoztassák a nemzetközi és hazai
közvéleményt a gyöngyöspatai történésekről.

Gyöngyöspata Képviselőtestülete a továbbiakban nem járul hozzá a faluban
tervezett, vagy már engedélyezett demonstrációkhoz, felvonulásokhoz,
pártrendezvényekhez, s követeli, hogy a jogvédő szervezetek által
gerjesztett hisztéria-hadjárat szűnjék meg!

Békét akar minden gyöngyöspatai lakos! Nyugalmat, amelyben biztonsággal
végezheti mindennapi munkáját. A falu vezetése egy olyan, jogok és
kötelességek egyensúlyán alapuló Magyarország példásan működő településén
akar munkálkodni, ahol az ott élők mindezeket betartva és elfogadva élnek,
élhetnek.

Az utolsó szó jogán: Gyöngyöspata nyugalmat, békét akar!

Gyöngyöspata, 2011. március 25.

Gyöngyöspata Képviselőtestülete