FotoMedia

2005. december 16.
A brit visszatérítést 1984-ben harcolta ki az akkori miniszterelnök, Margaret Thatcher a fontainebleau-i EU-csúcson. A kormányfõ akkor úgy érvelt, hogy Nagy-Britannia az unió egyik legszegényebb állama, amely a mezõgazdaság elenyészõ aránya miatt jóval kevesebb támogatásban részesül, mint Franciaország. A visszatérítést úgy állapították meg, hogy az az uniós költségvetés növekedésével együtt emelkedjen.

1997 és 2003 között a visszatérítés átlagosan 4 milliárd euró volt, ami a 2004-es bõvítéssel 5,27 milliárd euróra növekedett. Franciaország fizette a legtöbbet, 1,49 milliárd eurót a brit kedvezménybõl, majd Olaszország 1,22 milliárdot és Spanyolország 716 millió eurót. Az új tagoknak is mélyen kellett a zsebükbe nyúlniuk: Magyarország tavaly 49 millió euróval támogatta a londoni büdzsét.

Ausztria, Németország, Hollandia és Svédország 1999-ben elérte a "visszatérítés visszatérítését", így csak töredékét fizetik a brit kedvezménynek - Bécs csak 25 millió eurót, a svédek 30 milliót, míg a hollandok 47 milliót. A jelenlegi javaslatok szerint e kedvezményes csoport minden körülmények között megmaradna.

A luxemburgi elnökség júniusi javaslata a jelenlegi szinten, vagyis 5,6 milliárd eurón fagyasztotta volna be a visszatérítést, ami a hétéves ciklus során 15 milliárd eurós "veszteséget" jelentett volna Londonnak.

A brit visszatérítés korrekciója nélkül a következõ költségvetési ciklusban évente 7,7 milliárdra rúgna ez a kedvezmény. A brüsszeli bürokraták számítása szerint Törökország csatlakozását követõen Nagy-Britannia támogatott országgá válna.

Saját javaslata alapján London hét év alatt közel 8 milliárd euróról lenne hajlandó lemondani. Az osztrák pénzügyminiszter, Karl-Heinz Grasser szerint Nagy-Britannia 20 milliárd eurós kedvezmény csökkentése lenne fair. A brit külügyminiszter Jack Straw szerint a visszatérítés "egy anomália, mely egy még nagyobb anomália következménye".
Keresztes Lajos

(Forrás: kurier.at)