FotoMedia

2013. augusztus 7. - „A Zuglói Filharmónia nyilvánvalóan Magyarország legjobb utánpótlás-zenekara. Őket hallgatva alig gondolnánk, hogy fiatalkorúak játszanak" – írja a Záborszky Kálmán vezette zenekar berlini koncertje kapcsán a Der Tagesspiegel német napilap hírportálja. A karmestert a külföldi koncerten szerzett élményekről kérdeztük.
A koncertet a Young Euro Classic nevű ifjúsági komolyzenei fesztivál keretein belül adták. Hogy kerültek kapcsolatba a szervezőkkel?

Ez egy több mint tíz éve rendszeresen megrendezett, rangos zenei fesztivál, amit alapvetően meghívásos rendszerben szerveznek. A világ minden részéről elhívnak olyan, nívós ifjúsági zenekarokat, amelyek megfelelően felkészültek egy reprezentatív, hazájukra jellemző zenei előadás bemutatásához. A fesztivál szervezői hallottak a Zuglói Filharmóniáról, és felvették velünk a kapcsolatot; kérték, hogy juttassunk el hozzájuk egy bemutatkozó anyagot, ami alapján elbírálhatják, hogy meghívnak-e minket a rendezvényre.

A programot is az előzetesen elküldött felvételek alapján állították össze?

Igen, és úgy tűnik, ezzel rögtön kivívtuk az elismerésüket, ugyanis zenekarunk koncertjét a rendezvénysorozat leglátogatottabb napjára tették. Szombat este játszottunk, zsúfolásig telt ház előtt, ráadásul részt vehettünk egy nagyszabású közönségtalálkozón is, ami igazán izgalmas élmény volt. Rengeteg elismerő szót és bátorítást kaptunk, ami különösen nagy örömet szerzett, mivel nem ismerősök és barátok előtt játszottunk, hanem egy idegen országban, teljesen vegyes, nemzetközi közönség előtt.

Milyen repertoárral tudták ennyire lenyűgözni a publikumot?

Kizárólag magyar szerzők műveit játszottuk, például Kodálytól a Galántai táncokat, Liszt Ferenc Magyar fantáziáját vagy Bartók Concertóját. A szervezők külön kérték, hogy amennyire lehetséges, hazánk zeneszerzői közül válogassunk, mert így elkerülhetőek az ismétlések, és még autentikusabbá válnak a produkciók. Ebből a szempontból könnyű dolgunk volt, hiszen a világhírű magyar szerzők darabjai külföldön is népszerűek, és egyben hazánk kimagasló zenei kultúráját is fémjelzik.
Ki kell emelnem a Liszt-mű zongora-szólistáját, a csupán 15 éves Berecz Mihályt (tanára: Kőrösiné Belák Erzsébet), aki szintén hatalmas sikert aratott. A közönség szinte kikövetelte a ráadást, ám az ifjú tehetség nem egy könnyed darabbal, hanem Bartók Béla Allegro Barbarójával köszönte meg a tapsokat.
A zenekart sem engedte el könnyen a publikum: először Liszt III. magyar rapszódiáját, majd Kodály Intermezzóját játszottuk ráadásként.

Milyen érzés volt ezeket az emblematikus darabokat telt ház előtt játszani?

Az első pillanattól kezdve érezhető volt a maximális összhang a zenekar tagjai között, mindenki a legjobb tudását nyújtotta. Szerintem az összes zenész nevében mondhatom, hogy ünnepélyes, emelkedett érzésekkel játszottunk. A hazánkat képviseltük egy rangos nemzetközi rendezvényen, és azt hiszem, sikerült megmutatnunk a darabok különleges szépségét. A koncert végén a közönség hangos rivalgásban tört ki, állva tapsoltak, míg levonultunk a színpadról. Ilyen sikerrel egész eddigi munkám során nem találkoztam, egészen megható volt.

Minek köszönhető, hogy egy ifjúsági zenekar nemzetközi összehasonlításban is ilyen kimagasló eredményt tud elérni?

Hazánkban máig meghatározó több olyan mester munkássága, akik hallatlanul erős alapokat adtak a zenei pedagógia számára. A Kodály-módszer ma már hungarikum, de a hangszeres oktatás színvonala is világhírű Magyarországon. A Zeneakadémia – az alapító, Liszt Ferenc szellemi örökségét folytatva – olyan tanárokat adott a magyar zenei életnek, mint Erkel Ferenc, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Lajtha László vagy az utóbbi évtizedek nagy hatású oktatója, Kovács Dénes. Ez a pedagógiai hagyomány máig él, és hatással van a fiatalabb generációkra. A mostani utánpótlás-zenekarokban pedig már ott ülnek a jövő mesterei.