Budapest, 2013. augusztus 20. - Erkel Ferenc utolsó befejezett operáját, az István királyt ma mutatják be Budapesti Nyári Fesztiválon, abból az alkalomból, hogy idén van az uralkodó halálának 975. és szentté avatásának 930. évfordulója.
A négyfelvonásos darab Erkel László Kentaur díszletével és jelmezeivel kel életre Nagy Viktor rendezésében. A címszerepet Bretz Gábor alakítja, fia, Imre herceg Balczó Péter lesz. Gizella királynét Wiedemann Bernadett, István öccsét, Pétert Szegedi Csaba énekli. Az MR Szimfonikusokat, az MR Énekkart, valamint a Budapesti Stúdió Kórust Vajda Gergely vezényli.
Az István királyt a Királyi Operaház megnyitására komponálta Erkel, de a színrevitellel nem készültek el, így csak egy évvel később 1885. március 14-én mutatták be elsöprő közönségsikerrel. A mű hangzása sokkal gazdagabb, mint a korábbi műveké, szerepel basszus klarinét, kontra fagott, helyenként négy trombita.
Szent Istvánról már 1846-ban operaszöveget akart írni Erkelnek Gaal József, ez a terv akkor nem valósult meg. Később Dobsa Lajos szomorújátéka alapján Molnár György írta meg a librettót. Erkel elkészült két felvonás zenéjével, de megakadt a munkában, ezért 1880-ban Váradi Antallal átdolgoztatta a szövegkönyvet.
"Az előadáshoz a teljes nagyzenekari apparátus számára alkalmas, nyomtatható zenekari partitúrát kellett létrehozni. Közforgalomba nem kerül és nem része a kritikai Erkel-összkiadásnak, de jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy a későbbiekben kiegészítésekkel bekerülhessen a sorozatba" - mondta korábban az MTI-nek a rekonstrukciót elvégző Gurmai Éva zenetörténész.
A margitszigeti előadás fővédnöke Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek.
- A fejlődés íve – Orosz Katalin klinikai szakpszichológust kérdeztük az idei év egyik legjelentősebb pszichológiai konferenciájáról (media1.hu)
- Klinikai pszichológus: a család a mentális egészség és identitás egyik formája (MTI)
- A boldogság Porschén száguldott, majd egyszer csak hazajött (index.hu)
- Nagy Feró: Unokáim vannak, családom, el kell tartani őket (index.hu)
- Sütő András: „Személyes vallomás az életemről” (Heti Újság)