Főoldal tárlat Tisztelgés festőnők előtt Szentendrén (MTI)

Tisztelgés festőnők előtt Szentendrén (MTI)

E-mail Nyomtatás PDF

Szentendre, 2013. november 21. – Öt szentendrei kötődésű női alkotó, öt önálló művészegyéniség - Anna Margit, Szántó Piroska, Vajda Júlia, Modok Mária és Vaszkó Erzsébet – mintegy száz alkotásából látható válogatás péntektől a szentendrei MűvészetMalomban – mondta el Kopócsy Anna művészettörténész az MTI-nek.
Az Alkotó vagy múzsa? című kiállítás középpontjában a születésük centenáriumát idén ünneplő három női festőművész, Anna Margit (1913-1991), Szántó Piroska (1913-1998) és Vajda Júlia (1913-1982) munkái állnak, de Szentendréhez való kötődésük és a felsorolt alkotók műveivel, szemléletükkel való rokonság alapján Modok Mária (1896-1971), illetve Vaszkó Erzsébet (1902-1986) munkáiból is válogattak – mutatta be az új időszaki tárlatot a művészettörténész.     Kopócsy Anna felidézte, hogy a Szentendre művészeti életében jelentős alkotói pályát befutó Anna Margit és Vajda Júlia férjükön, Ámos Imrén, illetve Vajda Lajoson keresztül közvetlenül is kötődnek a sokszínű szentendrei művészethez, de az utóbbi idők kutatásai, monografikus feldolgozásai megmutatták azt, hogy a korábban "festőzseni" férjük művészetének árnyékában kezelt alkotók önálló művészegyéniségek. "Éppen női mivoltukból, társadalmi szerepükből, családi viszonylataikból következően festői világukban differenciáltabban, reflektáltabban tárulkoznak fel, mint azt gondoltuk" – emelte ki Kopócsy Anna.     A szakember emlékeztetett arra, hogy a kiállításon szereplő alkotók nem voltak feministák, nem tömörültek külön csoportba, hogy így keressék az érvényesülés lehetőségeit. Férfi kollégáikkal együtt dolgoztak, elszántan próbálták megtalálni saját hangjukat, amelyek – nem feltétlenül tudatosan - saját női létük megélésének egyéni módjai.     Közös bennük, hogy női művészekként olyan korszakban alkottak, amikor még nem volt feminista művészetkritika, sem erre épülő művészeti mozgalom, ezért inkább az egyénileg kialakított női nézőpont tudatos vagy tudattalan megnyilvánulásaival lehet számolni, amely az általános műfajokban, mint például a tájábrázolás is tetten érhető. Leginkább persze az önarcképekben, portrékban, emberábrázolásokban, melyek sajátos jellemzőik révén egyúttal számvetéseknek is tekinthetők - tette hozzá Kopócsy Anna.     A kiállítás monografikus és tematikus rendezésben mutatja be az anyagot. A mintegy száz festményt, grafikát felvonultató tárlat január 12-ig látható a MűvészetMalomban.

 

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 165 vendég böngészi