Főoldal népzene A folkzenét is támogatni kellene (MTI)

A folkzenét is támogatni kellene (MTI)

E-mail Nyomtatás PDF


Budapest, 2014. január 7. - A 2013-ban komoly nemzetközi sikereket aratott Fonó Budai Zeneház vezetője, Horváth László szerint az államnak a komolyzene mellett a folkot is támogatnia kellene, mert a népzene igazi nemzeti kincs.
A 2013-ban megjelent világzenei lemezek listáján, a World Music Charts Europe-on (WMCE-n) Lajkó Félixnek a Fonó gondozásában megjelent Mező című citerás lemeze az előkelő 5. helyen végzett. A 149 albumot tartalmazó listán Lajkó Félix az egyetlen magyar, az európai születésű előadók közül első lett, előtte csak afrikai vagy közép-amerikai születésűek végeztek.
"Sejteni lehetett Lajkó Félix citerás lemezének sikerét, csak előtte sokáig kellett győzködni őt, hogy eljött az idő egy ilyen anyag elkészítésére és kiadására" - mondta Horváth László ügyvezető igazgató az MTI-nek.
A Mező előtt legutóbb 1996-ban Sebestyén Márta Kismet című albuma jutott az éves WMCE lista felső régióiba és lett 2., míg 1999-ben a Muzsikás együttes Bartók albuma a 18. helyen végzett. Lajkó Félix első citerás lemeze tavaly augusztusban a WMCE havi toplistájának élére is került, ami legutóbb másfél évtizeddel ezelőtt Sebestyén Márta egyik felvételének sikerült.
"A magyarországi közönség nagyon szereti a népzenét, a műfaj mögül azonban hiányzik a szükséges központi segítség. Biztos vagyok abban, hogy a kulturális kormányzat felismeri, mennyire nonszensz, hogy a komolyzenei piacot milliárdokkal, a kortárs zenét százmilliókkal támogatja, miközben a népi műveltség állami dotációja a nullával egyenlő. A Nemzeti Kulturális Alapnál lévő pályázati pénzek természetesen nagyon fontosak, de nem helyettesíthetik a központi büdzsében szereplő fejezeti tételeket" - hangsúlyozta a nemrég Magyar Örökség Díjjal kitüntetett intézmény ügyvezető igazgatója.
Hozzátette: ilyen körülmények között nagyon nehéz megőrizni a szakma presztízsét, a határon túli magyar autentikus művészek pedig a létminimumon tengődnek. A vezető úgy vélte: ha a mostani rendszeren változtatnának, az eredmények is sokkal jobbak lennének. A szakember szerint áttörést hozhat, amennyiben Budapest nyerné el a 2015-ös világzenei vásár, a Womex megrendezését. Sikeres pályázat esetén a kormány több mint 470 millió forintos támogatást adna.
Horváth László a Fonó tavalyi nemzetközi sikereit a hosszú évek kitartó munkája mellett elsősorban azzal magyarázza, hogy a zeneház "nagykorúsága", a 18. születésnapja kapcsán szerencsésen állt össze a zeneházat övező, a korábbinál nagyobb figyelem a jelentős produktumok megjelenésével.
A Fonó által szervezett események nagyon népszerűek, telt házzal zajlott le a Csík Zenekar december végi jubileumi koncertje a Syma csarnokban, akárcsak Lajkó Félix és a Muzsikás estje a Művészetek Palotájában (Müpa); a Fonó Budai Zeneházban az elmúlt két hónapban minden előadásra elkeltek a jegyek.
A néhány évvel ezelőtt a végleges bezárással is fenyegetett Fonó az újbudai önkormányzattól jelenleg évi 2 millió forintos támogatást kap, forrásait pályázatokon gyűjti össze. "Elsősorban az mentette meg a Fonót, hogy valóban rengeteg helyen pályázunk pénzekért és ezek jó részét csapatunk kreativitásának köszönhetően el is nyerjük. Gyorsan tudunk kitalálni, menedzselni produkciókat, folyamatokat, fesztiválokat".
Horváth László szerint a nemzetközi trendek átalakulásának is köszönhető Lajkó Félix Mező című lemezének tavalyi sikere a WMCE-n.
"Korábban a balkáni zenék uralták a listákat, jelenleg az afrikai kötődésű muzsikák a legnépszerűbbek, de látok esélyt arra, hogy nemsokára a közép-európai zenék veszik át a vezetést, így a magyar előadók is kedvezőbb megvilágításba kerülnek. Ennek előfutára volt a Lajkó-lemez, néhány nappal ezelőtt pedig a Buda Folk Band Magyar Világi Népzene című albuma a második helyre került a WMCE januári listáján" - sorolta Horváth László.
A friss siker, a Buda Folk Band új lemeze eredetileg szerzői kiadásban jelent meg, de a Fonó már megállapodott a zenekarral és magára vállalta a terjesztést, valamint az utánnyomásokat.
Horváth László szólt arról, hogy a Fonó a zeneipar drasztikus átalakulása ellenére sem tervezi abbahagyni kiadói tevékenységét. "A hanghordozók, CD-k megjelentetése a piactól függetlenül olyan számunkra, mint egy-egy színházi bemutató, ezzel tudjuk inspirálni azt a zenei közeget, amellyel együtt dolgozunk".
Kitért arra, hogy Lajkó Félix sikeres tavalyi CD-je már több mint 2000 példányban fogyott, ami manapság nagy szó, bár a külföldi terjesztői hálózat összeomlása miatt a nemzetközi piacra egyelőre kevés jutott belőle, ott inkább digitális letöltéssel érhető el az anyag. A Fonó-portfoliónak egyelőre mintegy harmada érhető el digitális piaci felületeken. Jelenleg mintegy húsz produkció tartozik a Fonó Budai Zeneházhoz, húzónévnek Lajkó Félix mellett a Csík Zenekar, Dresch Mihály és Both Miklós számít.
"A Csík Zenekar idén új lemezt készít, amelyet áprilisban mutat be a Müpában, kiadjuk a fiatal Bazseva zenekar és a Budapest Nufolk Revolution albumát, már gyártásban van a mezőségi népzenét játszó Eszterlánc, valamint a Karaván Família CD-je. Tárgyalásban állunk Unger Balázzsal a Cimbalibandből és Lajkó Félix is bármikor előállhat egy friss lemezzel" - mondta Horváth László.
A szezon szombaton a Népzenész Bállal indul a Fonóban, februárban lesz a Fonó Szalon a hegedűkészítők szakmai kiállításával, áprilisban az ötnapos Budapest Folk Fest, tárgyalnak egy vajdasági és egy magyarországi nagyfesztivállal a Fonó képviseletéről, és természetesen idén novemberben is megrendezik a Héttorony Fesztivált.

 

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 197 vendég böngészi