Avarkeszi Dezsõ kormánybiztos a határon túliak közjogi státusának feltételeirõl:
„Egyértelmûvé vált, hogy bármiben gondolkodunk is, akár állampolgárság megadásában, akár valamiféle státusban, e két alapvetõ feltételnek teljesülnie kell” – mondta azt követõen, hogy véget ért Az állampolgárság formái és a szabad utazáshoz való jog Európában címû konferencia elsõ napi programja.
Avarkeszi Dezsõ kormánybiztos a határon túliak közjogi státusának feltételeirõl:
„Egyértelmûvé vált, hogy bármiben gondolkodunk is, akár állampolgárság megadásában, akár valamiféle státusban, e két alapvetõ feltételnek teljesülnie kell” – mondta azt követõen, hogy véget ért Az állampolgárság formái és a szabad utazáshoz való jog Európában címû konferencia elsõ napi programja.
Elmondta, a kormány meghívására Budapestre érkezett európai szakértõk az Európai Unióban már létezõ megoldásokat ismertették, a többi közt arország, az Egyesült Királyság, valamint Franciaország példáját.
Közölte, a mai találkozótól azt várják, hogy azon a szakemberek már ne csak saját tapasztalataikat mondják el, hanem a határon túli magyarok közjogi státusával kapcsolatos különbözõ megoldásokról és lehetõségekrõl is adjanak képet.
Avarkeszi Dezsõ szerint két dolog már most is egyértelmû. Eszerint: a külhoni magyarok közjogi státusát egészen biztos, hogy az alkotmányban is rögzíteni kell. Másrészt biztos abban is, hogy ennek a státusnak „nem etnikai hovatartozáson, hanem kulturális, történelmi tényeken, identitáson” kell alapulnia. Álláspontja szerint a határon túli magyarok közjogi státusának kérdésében két járható út létezik. „Az egyik az, ha az unió jelenlegi szabályait figyelembe véve, ahhoz teljesen ragaszkodva keres megoldást Magyarország. A másik út pedig, hogy olyan megoldást találjunk, amelyre ugyan nincs közösségi direktíva, ám nem is tiltja semmi” – fejtette ki.
Arra az újságírói kérdésre, mit tesz a kormány, ha a határon túli magyarság a mostani tanácskozáson elhangzó megoldásoktól eltérõ javaslatokat fogalmaz meg, Avarkeszi a többi közt ezt válaszolta: „Ha a határon túli magyar szervezetek továbbra is csak annyit tudnak mondani, hogy õk ragaszkodnak a kettõs állampolgárságnak ahhoz a formájához, amely a december 5-i népszavazáson felmerült, erre egészen biztos, hogy a magyar kormány azt fogja mondani: nem hajlandó beterjeszteni ilyen törvényjavaslatot.” A kormánymegbízott ugyanakkor hangoztatta: ha másban tudnak gondolkodni, akkor a kormány természetesen kész errõl tárgyalni.
Kapcsolódó cikkek
- A nap, amikor a szabadság, a demokrácia és a nemzeti szuverenitás a kommunisták áldozata lett (index.hu)
- Új témákkal bővült a romániai Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat éves jelentése (MTI)
- Megalázó tapasztalatairól mesél a magyar modell ( InStyle Online)
- Menczer Tamás: a magyarellenes döntések és cselekedetek elfogadhatatlanok (MTI)
- Szili Katalin: Kárpátalján is az összefogás jelenti az egyetlen túlélési stratégiát (MTI)