Főoldal Egyházak Novák: nekünk, európaiaknak a kereszténység nem választás kérdése, hanem predesztináció (MTI)

Novák: nekünk, európaiaknak a kereszténység nem választás kérdése, hanem predesztináció (MTI)

E-mail Nyomtatás PDF



Budapest, 2021. június 7. - Nekünk, európaiaknak a kereszténység nem választás kérdése, hanem predesztináció - hangsúlyozta a családokért felelős tárca nélküli miniszter, a Fidesz alelnöke hétfőn a Kereszténység és politikai mozgástér a XXI. században című online konferencián.

Novák Katalin a Habsburg Ottó Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett rendezvényen azt mondta: a történelem megmutatja nekünk, hogy Európa több mint egy földrajzi egység; "egy szellemi-lelki valóság, és ha ez a szellemi-lelki tartalom hiányozni fog a jövőjéből - vagy azért, mert tudatosan kiszorítják, vagy azért, mert hagyjuk elveszni több mint két évezrede ható erejét -, akkor Európa a lényegét veszíti el".
Hozzátette, hogy "nem csak Európa nem létezhet a kereszténység nélkül, a kereszténység sem létezhet európai kereszténység nélkül".
Hangsúlyozta, hogy Európának a keresztény gondolat megőrzésére és folyamatos megújulásra van szüksége, ami nem pártpolitikai vagy pártcsaládok kérdése, a kereszténydemokrácia megújulásának feltétele pedig az egyház megújulása is.
A miniszter a hazai tapasztalatokról elmondta, a 2011-es alkotmányban is megfogalmazták azt, hogy lelki és szellemi megújulásra van szükség, amely egy folyamat és amelyhez a kormány több eszközt is alkalmaz.
A kormány egyebek mellett támogatta az egyházak szerepvállalásának növekedését a közszolgáltatások területén, így a bölcsődék, óvodák, iskolák működtetésében, ennek köszönhetően 2010 óta megduplázódott az egyházi oktatási intézmények és az azokba járó gyermekek száma. Nőtt az egyházi szerepvállalás a gyermekvédelemben, a gyermektáboroztatásban, az idősek ellátásában is - ismertette.
Budapesten él Európa egyik legnagyobb zsidó közössége, amelynek az óvodától a felsőoktatási intézményig kiépült oktatási rendszere van - mondta.
Novák Katalin közölte továbbá, hogy bevezették a köznevelésben a kötelezően választható hittan- vagy etikaoktatást, valamint Európában egyedülálló módon háromezer templom újult meg a Kárpát-medencében és 130 új templom épült.
"Szent István király óta nem volt ilyen nagyságrendű templomépítés idehaza" - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy nem zárt be egy templom sem, és nem alakítottak át például bevásárlóközponttá egyet sem.
Novák Katalin kiemelte, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarország költ arányosan az Európai Unióban a legtöbbet az egyházak és az egyházi iskolák támogatására.
Szólt arról is, hogy az elmúlt tíz évben 400 ezerrel nőtt az egyházakat a személyi jövedelemadójuk egy százalékával támogatók száma, megállt a keresztelők számának csökkenése, nőtt az egyházi házasságkötések száma, és félmillió gyermek iratkozott be hitoktatásra.
Közölte: a kormány segíti az üldözött keresztényeket, egyebek mellett létrehoztak egy az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárságot, amelyen keresztül 170 különböző projektet támogattak 5 régió 45 országában, csaknem 51 millió euró értékben. Az üldözött keresztényeket segítő Hungary Helps programjaival 2020-ig több mint 70 ezer embernek segítettek abban, hogy a szülőföldjén maradhasson vagy visszatérhessen oda.
Kitért arra, hogy egy évtized alatt háromszorosára emelték a családok támogatására fordított összeget, így a világon arányosan a legtöbbet, a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát fordítja erre a kormány.
Segíti a kormány az életkezdést, az otthonteremtést, a gyermekvállalást és a gyermeknevelést, a nagycsaládosokat, a szülőket, a beteg gyermeket nevelőket, az egyszülős családokat és a nagyszülők korosztályát - sorolta.
Rámutatott arra, hogy az elmúlt tíz évben 24 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv és megduplázódott 2010 óta a házasságkötések száma, mindkettő a legnagyobb arányú növekedés Európában.
A miniszter kiemelte, hogy egyre több gyermek születik házasságban, a válások száma hat évtizedes mélyponton van, az abortuszok száma házasságban közel a felére, házasságon kívül pedig a kétharmadára esett vissza.
Novák Katalin úgy fogalmazott: a hazai politika konzervatív-keresztény fordulatának az a sajátossága, hogy "nem egyszerűen valamilyen keresztény megújulást hirdettünk meg és beszéltünk róla, hanem a kormányzati hatalom és felelősség birtokában döntöttünk úgy, hogy nekivágunk".
"Tudatában vagyunk annak, hogy ezek a lépések mennyi kétértelműséggel és félsikerrel járnak, ezért dolgozunk ezek elvi-szellemi megalapozásán" - zárta előadását a családokért felelős tárca nélküli miniszter. 
Jan Peter Balkenende, Hollandia korábbi miniszterelnöke a konferencián arról beszélt, hogy az európai keresztény kulturális értékrend számos kihívás előtt áll jelenleg, ide tartozik egyebek mellett a klímaváltozás és a természetes erőforrások szűkössége.
Hangsúlyozta, hogy az EU jövőjével kapcsolatban új narratívára van szükség, amelynek egyik eleme, hogy az eddig elért eredményekre kellene koncentrálni, másrészt, ha új víziót szeretnénk, akkor annak morális megfontolásokon kell alapulnia, mert az közelebb viheti egymáshoz az embereket.
Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke Európa keresztény gyökereinek mibenlétéről beszélt. Azt mondta, hogy Európa nem egy földrajzilag pontosan meghatározható földrész, hanem egy "sorsközösség".
"Európát a kereszténység tette Európává"; a történelem során Európa és a kereszténység története olyannyira összefonódott, hogy a kereszténység ma szorosan hozzátartozik Európa önazonosságtudatához - mondta, majd Ferenc pápát idézve hozzátette, hogy Európának újra fel kell fedeznie a lelkét.

 

Módosítás dátuma: 2021. június 08. kedd  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 255 vendég böngészi