FotoMedia

 Ma már költséges mulatság a mészégetés Debrõd. A mészégetés tevékenységének bemutatásával ünnepelte Debrõd fennállásának 750. évfordulóját. A Szepsitõl néhány kanyarra lévõ település egyik jellegzetessége volt a 19. században a mészégetés, a debrõdi égetett meszet a fuvarosok egész Tokajig árulták. A múlt század ötvenes évei véget vetettek ennek a mesterségnek, ám a régi mesterek emlékezetében elevenen megmaradt a kemence felépítésének módja és az égetés is. Mivel a mészégetés napjainkban a költséges mulatságok közé tartozik, a község eddig háromszor, 1988-ban, 2000-ben és ez éven élt a régi mesterség bemutatásának lehetõségével. „Egy kemence megépítése 150–200 ezer koronába kerül. Fizetni kell ugyanis a mintegy 25 köbméter fáért, 120 mázsa kõért, a fuvardíjért és a munkálatokért. Régen ingyen volt a fa, és a mészkövet is itt bányászták, a debrõdi mész híres volt jó minõségérõl” – mondta Papp Anna polgármester. A munkafolyamat körülbelül egy hetet vesz igénybe. Hétfõn ásni kezdik a másfél-két méter mély gödröt, mely a talaj minõségétõl függõen kedd délre-estére elkészül. A kemence megépítése is két nap, kõbõl megépítik, sárral betapasztják, földsávval körülrakják. Csütörtökön este begyújtják a kemencét, melyben a tûznek égni kell legalább 48 órán át, esõs idõ vagy nedvesebb fa esetén ez az idõtartam is hosszabbodik. A szombat estére kiégett mész vasárnapra kihûl, és hétfõn, a kemence szétszedése után szállítható. A 21. századi debrõdi kemence azonban még áll, hisz falubelieknek és odalátogatóknak egyaránt látványosság, sõt három nappal a mészégetés befejezõdése után még parázslik a kemence belseje. Az építmény további sorsáról az önkormányzat dönt majd. A 750 éves Debrõdön a hagyományos „Möszöt vögyönek!” kiáltás július 28-án hangzott fel, s a hosszú hétvégén minden éjjel állt a bál a kemence körül. Nappal pedig a helybéli éneklõcsoportok, a Tüzikék és a Csipet-csapat szórakoztatta a közönséget, a gyerekek elõadták a Kacor király címû mesejátékot, a sportos kedvûek pedig labdarúgásban mutathatták meg, mit tudnak. A háromnapos ünnepen persze teret kapott a komolyság is, a rendezvény része volt nemcsak az ünnepi szentmise, hanem Vidasics Ede szabadságharcos tábori pap sírjának megkoszorúzása és a kerek évfordulóra készült emléktábla felszentelése is. KOZSÁR ZSUZSANNA