FotoMedia

Lukács János szepsi fafaragó elsõ kiállítása
Szepsi. Nagy érdeklõdés fogadta május elsején Lukács János szobrainak kiállítását, melyet a Szepsi Csombor Márton Napok keretében nyitottak meg.
Az esõ ugyan kitartóan áztatta a helyi tájház udvarát, ám ez nem riasztotta el azokat az ismerõsöket, barátokat, rokonokat és kíváncsiskodókat, akik látni szerették volna az 53 éves helybeli sírköves szobrait.
A fa- és kõszobrok számukra méltó környezetben, a tájház végében voltak láthatók. A szûk udvart ellepték az emberek, esernyõ alatt ácsorogva türelmesen végighallgatták Szabó Ottó képzõmûvész meleg hangú, frázisoktól mentes megnyitóját és az alkotó Lukács János néhány keresetlenül õszinte szavát.
Az alkotó, aki csak néhány éve foglalkozik faragással, saját bevallása szerint még az útkeresés fázisában jár, azt faragja, ami szíve szerint való, ami kikívánkozik belõle. Ezért vannak elsõ kiállításán szinte mindenféle stílusú szobrok, de remélhetõleg lesz még ideje elindulni valamilyen irányba.
Lukács János fentebb idézett szavait a munkái is igazolták: a megrendelésre készült portrék mellett népi témájú faszobrokat és sok szimbolista elemet tartalmazó, gondolkodásra késztetõ alkotást is láthatott a közönség. Legtöbben meglepõdve vették tudomásul, hogy egyszerû mesterember szomszédjuk jóval több puszta sírkõkészítõnél vagy mondjuk a komaróci, vendégi, buzitai háborús emlékmû megalkotójánál.
„Bár Lukács János barátom idõsebb nálam, mûvész berkekben még csak most kezdi az elsõ lépéseket, és szívesen leszek akár a szobrai keresztapja is” – mondta õszinte szavakkal Szabó Ottó, aki szintén a Csombor-napok rendezvénysorozatnak köszönheti egykori elsõ önálló kiállítását.
KOZSÁR ZSUZSANNA