FotoMedia

A tárlat tizenhat kölcsönkapott darabját Braille írással a vakok számára is olvashatóvá tették
A Párkányi Városi Galéria különleges kiállítással örvendeztette meg látogatóit. A Budapesti Szépmûvészeti Múzeum nagy visszhangot keltett hellenisztikus, római kori és késõ antik keresztény mûvészetet bemutató tárlatának tizenhat kölcsönkapott darabját ugyanis Braille írással tették olvashatóvá, illetve speciális szövegmondó (tárgyleíró) berendezésekkel élvezhetõvé a gyengén látók és a vakok számára is.
A kopt mûvészet Egyiptom késõ antik és korai bizánci keresztény mûvészetének hagyományos elnevezése. Pontos társadalmi öszszefüggései, legfontosabb korszakai, a földközi-tengeri térség egykorú régióinak mûvészetéhez való viszonya egészében véve mindmáig homályban maradt. Éppen ezért a száznegyvennyolc, mintegy másfél ezer éves tárgyból álló budapesti – s a darabszámot illetõen jóval szerényebb, ámde éppen olyan értékes párkányi – anyag nem a mûvészettörténet valamely már klasszikusnak elismert korszakának keresztmetszetét villantja fel, hanem csupán most kezdi megtalálni az õt illetõ helyet az európai mûvészeti hagyományban. A koptok emlékanyagának kutatói a feltárt leletek kapcsán évtizedes vitákat folytattak arról, hogy vajon az építészeti faragványok, textilmaradékok, agyagedények, figurális csontfaragványok vagy éppen funkcionális tárgyak – gyermekjátékok az önálló mûvészet, vagy „csupán” a népmûvészet kategóriájába tartoznak. Török László akadémikus, az egyiptomi kopt mûveltség világszerte számon tartott kutatója, a budapesti tárlat fõkurátora szerint a legutóbbi idõben ezt a megközelítést merõben új értékelés kezdi felváltani. „A kopt mûvészet új, nagyobb távlatú és kiegyensúlyozottabb megnyilvánulása az egyetemes kultúrának, így mindenképpen a mai európai kultúrhistória egyik, nem jelentéktelen elõképe. A célkitûzés: bemutatni azokat a mestereket és mûhelyeiket, akik magukban hordták a kor mûvészeti inspirációinak ismeretét; az egyiptomi talajból, és a különálló hagyományokból fakadó antik-összmunkát.”
A dolog pikantériája, hogy a régészek a fáraók Egyiptomának tárgyi emlékei után kutatva az ásatások során a késõbbi, ezért értelemszerûen a fáraonikus leletek fölött talált kopt tárgyakat hosszú idõn át rendszerint félretették, figyelmen kívül hagyták. A kairói Kopt Múzeumot 1908-ban alapították (a nálunk kiállított tárgyak egy része onnan, valamint az Alexandriai Múzeumból származik), de ma már Egyiptom számos más múzeumában is látható önálló kopt kiallítás. A Párkányi Városi Galéria tárlatának kurátora Kun Zsuzsa mûvészettörténész. A válogatott leletek között található egy aranyozott nõi múmiamaszk az i. sz. elsõ század elsõ felébõl, egy kislány stukkóval bevont múmiapólyája a második század végérõl, agyag-és terrakottaszobrocskák, felnõtt tunika (5-6. század), a szoptató aziszt ábrázoló fogadalmi szobrocska (kései 5. század), különféle nõi alakok, festett asztali amfora nõi büsztökkel (6. század), miniatûr edény és csontfaragványok, valamint egy fából készült kerekes játéklovacska.
CSEPÉCZ SZILVIA