FotoMedia

 2005. augusztus 18. A Kondor Katalin lemondása és az új elnök megválasztása közötti - beláthatatlan ideig tartó - interregnumban jogi köntösbe bújtatott politikai csata folyik a Magyar Rádióért. A Kondor Katalin lemondása és az új elnök megválasztása közötti - beláthatatlan ideig tartó - interregnumban jogi köntösbe bújtatott politikai csata folyik a Magyar Rádióért. Bár a baloldal szerint a közmédiumot súlyos elfogultság jellemzi, a Heti Válasz az ORTT-tõl ennek ellentmondó adatokat kapott. Kondor Katalin, a Magyar Rádió (MR) leköszönt elnöke jogosan testálta-e a közmédium ügyvezetését Hollós János igazgatásszervezési alelnökre? Esetleg a rádiót felügyelõ közalapítvány kuratóriumi elnökségét vezetõ szocialista Gellért Kis Gábornak van igaza, aki, a döntés törvényességét vitatva, Szijártó István gazdasági igazgatót nevezte ki a rádió élére tulajdonosi megbízottnak? Ez azért lehet kérdés, mert a médiatörvény nem rendelkezik az elnök nélkül maradt rádió ügyvezetõjérõl, az érintettek pedig mást és mást olvasnak ki a közmédium alapító okiratából, szervezeti és mûködési szabályzatából, a munka törvénykönyvébõl, valamint a gazdasági társaságokról szóló jogszabályból. JOGI PATTHELYZET Nem sietteti a megoldást, hogy az Országgyûlés alkotmányügyi, valamint kulturális bizottsága legkorábban a parlamenti idény szeptemberi kezdetekor foglalhat állást az ügyben, és a cégbíróságként eljáró Fõvárosi Bíróság is csak hetek múltán dönt, hogy tudomásul veszi-e a gazdasági igazgató kinevezését, vagy helyt ad Hollós törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezõ beadványának. Ha pedig az augusztus 23-án záródó újabb elnöki pályázat - a korábbi két próbálkozáshoz hasonlóan - kudarcba fullad, az évek óta hol csendesebben, hol erõsebben dúló médiaháború legújabb felvonása még hónapokig, merészebb vélekedések szerint akár a jövõ tavaszi választásokig is elhúzódhat. "Épp ezért remélem, lesz annyi felelõsségérzet Hollós Jánosban, hogy visszalép a jogtalanul bitorolt ügyvezetõi tisztségtõl" - mondta lapunknak Gellért Kis Gábor, aki már Kondor Katalinról sem volt valami nagy véleménnyel - a Magyar Narancsban egyenesen az utóbbi 35 év legrosszabb rádióelnökének nevezte -, Hollóst azonban, ha lehet, még kevesebbre tartja. "Abban a pillanatban átadom az ügyvezetést annak, aki törvényes felhatalmazással jelentkezik nálam. Mind ez idáig nem keresett meg ilyen személy" - utasította vissza a kuratóriumi elnök szavait a Heti Válasz megkeresésére Hollós János, egyértelmûvé téve: felelõtlenségnek tartaná, ha a Magyar Rádió irányítását a szerinte törvénytelenül megbízott munkatársára bízná. E jogi patthelyzet közepette még különösebb zökkenõk nélkül mûködhetne a rádió - nem úgy a szükséges pénzek elvonásától fenyegetve. Amint ugyanis Gellért Kis Gábor augusztus elején közölte, mindaddig nem utalja át a közmédiumnak az üzemben tartási díjból e hónapban esedékes 580 millió forintot, amíg Hollós János nem mond le az ügyvezetésrõl Szijártó István javára. Miután azonban a rádió-közalapítvány kuratóriumi elnökségének e tárgyban összehívott, múlt heti ülése határozatképtelen volt - s mert a jelek szerint már szocialista párttársai is túlzásnak találták a rádió kiéheztetésére kilátásba helyezett lépést -, a testület elnöke úgy határozott: 286 millió forintot mégis átutal az adókra és járulékokra. A további forrásokról, így a bérek és közmûdíjak fedezetérõl lapzártánkig nem született döntés; miként Gellért Kis Gábor bejelentette, ezen összegek sorsáról Szijártó Istvánnal egyeztet majd. Ezzel a kézbõl etetéssel felérõ eljárással viszont a kuratóriumi elnök nem akármilyen vádakat vont a fejére. A rádió jogi igazgatósága szerint a pénzek megvonása egyenlõ a joggal való visszaélés polgári törvénykönyvbe ütközõ cselekedetével, nem is szólva arról, hogy a rádió "kiéheztetésével" megkérdõjelezõdhet a közmédium függetlensége is. E játszmában egyébként különös szerepet játszik Szijártó István, hiszen gazdasági igazgatóként elõször neki kell szembesülnie az elvonások következményeivel. Mivel pedig Gellért Kis Gábor úgy nyilatkozott: azért nem kívánja az összegeket átutalni a rádiónak, mert a jelenlegi ügyvezetés mellett nem látja biztosítottnak törvényes felhasználásukat, mintegy a kifizetésekért elsõsorban felelõ Szijártóra is kiterjesztette a vádat, mely szerint a Magyar Rádióban jogtalan pénzfelhasználás gyanúja állhat fenn. (Minderrõl meg szerettük volna kérdezni a gazdasági igazgató véleményét is, õ azonban nem kívánt lapunknak nyilatkozni.) NEMZETI FÕADÓ A Magyar Rádióért dúló örökösödési háború kiváltó oka - bár helyenként nehezen követhetõ jogvita köntösét ölti - nem igényel sok magyarázatot. Egy olyan médiumért folyik a küzdelem, melynek Kossuth rádióként ismert nemzeti fõadója Krónika címû mûsorával reggel és délben egy-, másfél millió fölötti létszámban ültet érdeklõdõket a készülék elé - s ezzel magasan vezeti a hallgatottsági versenyt, megelõzve még az olyan kereskedelmi adókat is, mint a Sláger, a Danubius és a Juventus Rádió. Nem véletlen, hogy a baloldal az Orbán-kormány idején megválasztott Kondor Katalin kinevezése óta árgus szemekkel figyeli eme értékes közmédium tevékenységét, és minden adandó alkalommal szóvá teszi vélt vagy valós elfogultságait. Ezt tette Gellért Kis Gábor is, amikor a Heti Válasznak nagy meggyõzõdéssel magyarázta, hogy szerinte elegendõ meghallgatni egy-egy hírmûsort, és egyértelmûvé válik a rádió Fidesz iránti elfogultsága. Amikor példát kértünk tõle, kijelentette: ha a Krónika kormánypárti politikusokat szólaltat meg, a szerkesztõk rendre teret adnak az ellenzék véleményének is, ám a Fidesz nemzeti konzultációjáról szóló beszámolók után kormánypárti politikusoknak nem kínálnak lehetõséget a reagálásra. A Krónika vezetõje, Meszleny László ezzel szemben úgy nyilatkozott a Heti Válasznak: a rádió hírszerkesztési alapelvének megfelelõen akkor szólaltatják meg az ellenérdekelt felet, ha tényállítás hangzik el vele kapcsolatban. "Ehhez az eddigi gyakorlathoz tartjuk magunkat a nemzeti konzultációról és a kormány kérdések és válaszok kampányáról szóló beszámolók esetében is. A vélemény véleményeztetésére azonban nem vállalkozhatunk, akkor ugyanis hangos üzenõfüzetté alakulna át a rádió" - mondta lapunknak Meszleny László. S ha ennek ellenére a példában említett mûsorokban politikai befolyásolásról tanúskodó szakmai hibát lehetne tetten érni, akkor az Országos Rádió- és Televíziótestület (ORTT), illetve annak panaszbizottsága miért nem ítélte el ezt a gyakorlatot? - tettük fel a kérdést Gellért Kis Gábornak, aki válaszában meglehetõsen lefitymálóan vélekedett a médiatestület mûködésérõl. "Az ORTT a közmédiumokkal kapcsolatos feladatai terén nem mindig képes a kellõ hozzáértéssel eljárni; a panaszbizottsági határozatok pedig nem alkalmasak a rádió nyilvánvaló kiegyensúlyozatlanságának megállapítására" - mondta. (A helyzet megítélését ugyanakkor bonyolíthatja, hogy a Magyar Rádió hírszerkesztõségének vezetõje nem más, mint Szabó Zoltán szocialista politikus élettársa, Karakai Ildikó.) Gellért Kis Gábor hasonlóan lesújtó véleményt fogalmazott meg azokról a jelentésekrõl is, amelyekben a testület azt elemzi, hogy a pártok politikusai hány percet kapnak az egyes tévé- és rádióadók hírmûsoraiban. A szocialista médiapolitikus szerint ez a kimutatás azért nem mérvadó, mert csak egyegy megszólalás hosszát mérik, és nem térnek ki a körülményekre; mert nem mindegy, hogy egy politikus sikerrõl számolhat-e be, vagy egy kudarcos ügyben magyarázkodásra, netán védekezésre kényszerül. (Az ORTT rendszeresen készít ilyen összegzéseket is, ám jelentéseiben a kudarcos, illetve sikeres ügyben történõ megszólalások arányát az összes magyar médiumra kivetítve teszi közzé. Abból pedig bajosan lehetne egyetlen médium kiegyensúlyozottságára következtetni.) Ezzel együtt az ORTT elemzésein és határozatain kívül nem áll rendelkezésre más olyan eszköz, amely - az esetenként mégoly megalapozott egyéni benyomásokon túl - hivatalos támpontként szolgálhatna egy-egy rádióvagy tévéadó megítélésében, különös tekintettel a más médiumokkal való összehasonlításra. Amint pedig a testület legfrissebb kimutatásából kiderül, a 2005 áprilisa és júniusa közötti idõszakban a Magyar Rádió nagyjából hozza azt a francia médiahatóság által használt, hazánkban hallgatólagosan elfogadott arányt, mely szerint a hírmûsorokban a megszólalások egyharmada a kormányt, másik harmada a kormánypártokat, további egyharmada pedig az ellenzéket kell hogy illesse (lásd 1. táblázatunkat). A KÖZSZOLGÁLATISÁG PRÓBÁJA Miként lapunknak Plauschin András, az ORTT Mûsorfigyelõ és Elemzõ Igazgatóságának tudományos munkatársa elmondta, ezen szemponton belül a legerõsebb mérõszámnak az az összesítés tekinthetõ, amely azt mutatja, hogy az egyes politikusok hány perces, élõszóban történõ megszólalásra kapnak lehetõséget az adott médiumban. Az ORTT-tõl kapott 2. táblázatunkból kiderül: a Magyar Rádió ezen a téren is tartja a kétharmados-egyharmados normát, sõt bizonyos esetben túlteljesítés is tapasztalható. Ennek, mint megtudtuk, az az oka, hogy a Reggeli krónikában keddenként jelentkezõ Gyurcsány-interjúk idõtartama "felnyomja" az átlagot. "Az ORTT nincs abban a helyzetben, hogy egy politikai vitában állást foglaljon: kiegyensúlyozott-e vagy sem a Magyar Rádió. Nem az a dolgunk, hogy általános nyilatkozatokat tegyünk, hanem hogy szakmai szempontok szerint elemezzük a mûsorokat. Az utóbbi évek számai mindenesetre azt mutatják, hogy a közrádió nagyjából-egészébõl tartja a hazánkban hallgatólagosan elfogadott kétharmad-egyharmad arányt" - értékelte a testület adatait a Heti Válasznak Plauschin András. Bár nyilván létezhetnek vitatható mûsorok a Magyar Rádióban - sokan ilyennek tartják a Vasárnapi újságot, illetve az ellenpárjaként emlegetett, bár sokkal szerényebb hallgatottságú 16 órát, amely mûsorok nem biztos, hogy minden tekintetben kiállják a közszolgálati kódex próbáját -, az ORTT panaszbizottságának eddigi gyakorlata hasonló következtetések levonására kínál alkalmat. A Heti Válasz a testület vezetõje, Obsina Béla által lapunk rendelkezésére bocsátott kimutatást használva a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió elmúlt öt évét vetette össze (lásd 3. táblázatunkat). Az összehasonlításból pedig kiderül: ha csak az elítélõ határozatok számát vesszük alapul, 2000 és 2004 között a két jelentõs közmédium versenyébõl éppenséggel a rádió kerül ki gyõztesen, amennyiben a jogerõs panaszbizottsági elmarasztalások száma 18-37 a sokak által baloldali kézben tudott köztévé "javára". KÖZSZOLGÁLATI KÓDEX RÉSZLETEK A MAGYAR RÁDIÓ KÖZSZOLGÁLATI MÛSOR-SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZATÁBÓL: "A Magyar Rádió Rt. (...) a többségi és kisebbségi álláspontok megjelenítésével kielégíti a hallgatók széles körének, a társadalom valamennyi jelentõs csoportjának érdeklõdését." "Az MR Rt. a mûsorszolgáltatás során gondoskodik (...) a nemzeti hagyományok ápolásáról, a nemzeti önazonosság megõrzésérõl és fejlesztésérõl." "Az eltérõ nézeteket, véleményeket - ha lehetséges - ugyanabban a mûsorszámban kell bemutatni." "Valamennyi álláspont, nézet, vélemény bemutatása (...) nem vonatkozik minden egyes mûsorszámra. A mûsorszolgáltatás egészében, illetve az állandó, rendszeresen jelentkezõ mûsorszámokban azonban ennek a követelménynek folyamatosan érvényesülnie kell." "Az MR Rt. mûsoraiban a pártok, politikai mozgalmak, érdek-képviseleti és más szervezetek szerepeltetésének nincs számszerûen meghatározott aránya." "Sem az egyes mûsorkészítõ, sem az MR Rt. nem azonosulhat csupán egyetlen nézettel vagy véleménnyel." Szõnyi Szilárd