FotoMedia

A határon túliakért viselt felelõsség alkotmányba foglalására, speciális magyar személyi igazolvány megadására, valamint a határon túli magyarság ügyeivel foglalkozó parlamenti bizottság létrehozására tett javaslatot Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar vezetõkkel folytatott hétfõi megbeszélésén. A kormányfõ a mintegy két és félórás találkozót követõ sajtótájékoztatón a parlamentben elmondta: a magyar alkotmányozás történetében elõször foglalnák az alaptörvénybe, hogy a Magyar Köztársaság felelõsséget visel a határon túli magyar közösségekért, amelyek a magyar nemzetnek mint kulturális, nyelvi, történelmi közösségnek a részei. Emlékeztetett arra, hogy a mai alkotmányban a nemzet politikai közösségi kategóriaként szerepel. Gyurcsány emlékeztett arra, hogy a honosítási eljárást egyszerûbbé tették, a nemzeti vízumra vonatkozó szabályozást elfogadták, és az utolsó egyeztetéseket folytatják az EU-val, elkészült a Szülõföld Program és a Szülõföld Alap szabályozása, ami 25 milliárd forintnyi fejlesztést jelent, valamint a határ menti megyék úgynevezett Interreg programjai is rendelkezésre állnak több mint 10 milliárd forintos forrással. Javaslata szerint a határon túli magyar közösségek azon tagjai számára, akik valószínûsítik, hogy magyar állampolgárok leszármazottai, magyar személyi igazolványt bocsátanának ki, amelyet útiokmányként használhatnak azon államokban, ahol a jelenlegi magyar személyi igazolvány is annak minõsül. A kormány támogatja, hogy a parlament állandó bizottságot alakítson, amely a határon túli magyarság politikai kérdéseivel foglalkozik - mondta el a miniszterelnök, aki a kormány javaslatai alapján konzultációsorozatot kezdeményezett az érintett közösségek képviselõivel, az Európai Unió illetékes szerveivel és a belpolitika szereplõivel. Gyurcsány Ferenc szerint "a szellem kiszabadult a palackból a kettõs állampolgárságról szóló népszavazással, (...) olyan helyzetbe hozva a határon túli szervezeteket és azok képviselõit, hogy nem mondhatnak mást, mint hogy márpedig mi ezt akarjuk". Hozzátette: ugyanakkor az is világos, hogy az anyaországi magyarok jelentõs része errõl másként gondolkodik, "a kettõs állampolgárság különösen olyan módon feltett kérdésében, ahogy ez tavaly megtörtént, nem tud megegyezni a tíz-tizenötmillió magyarság".