FotoMedia

A január 1-jétõl a magyar mozikban is látható, Bathory címû szlovák film kapcsán négyrészes sorozatban eredünk a kérdés nyomába: vajon tényleg egy fiatal leányok vérében fürdõzõ, kegyetlen asszonysággal van dolgunk Báthory Erzsébet személyében, vagy csupán egy felvilágosult, reneszánsz nõ lett koncepciós per áldozata.
Báthory Erzsébet 1614. augusztus 21-én halt meg csejtei birtokán. Az ekkor 51 éves asszonyt képtelen vádak alapján, kérdéses jogi eljárást követõen záratták a ma Szlovákia területén található birtokára. Befeketítésének, ellehetetlenítésének, és végsõ soron eltávolításának igazi indokai nem ismertek, ám az egész országot behálózó Nádasdy-Báthory birtokok, az ország egyik legnagyobb vagyona, a politikai kapcsolati háló és a Báthory Gábor erdélyi fejedelemhez fûzõdõ családi kötelék sokak szemét szúrhatta.

Hatalmi játszmák középpontjában Magyarország történetében a 16-17. század fordulója rendkívül nehéz idõszak volt. Az 1526-os mohácsi csata után nem sokkal az ország három részre szakadt, a legnagyobb területet a török birodalom uralta. A pontos határok az erõviszonyoktól függõen állandóan változtak. A tizenötéves háborúban (1593-1606) részt vett a magyar nemesség nagy része, többek között Báthory Erzsébet férje, Nádasdy Ferenc és a nádor Thurzó György is.

Az ország lakossága a békésebb idõkben is sokat szenvedett a portyázó törökök és hadisarcot szedõ osztrákok fosztogatásaitól. A két ellenség közt õrlõdve a magyar népesség mindenét elvesztette, gyakoriak voltak a járványok és éhínség tizedelte a lakosságot. A nehéz körülmények ellenére virágzott a kultúra. Iskolákat és nyomdákat alapítottak, könyveket nyomtattak, mûködött a mecenatúra, a tehetõs nemesek fiatal tehetségek külföldi továbbtanulását támogatták.

Báthory Erzsébet egy történelmileg viharos korszak szülötte volt. Gyerekkoráról nem maradtak fenn dokumentumok, szülei a család két külön ágának leszármazottai voltak: György az ecsedi ág szülötte volt, Anna pedig a somlyói ágból származott. Anyja elõbb Homonnai Drugeth Antal, majd Bélteki Drágffy Gáspár felesége volt, majd azok halála után talált rá Báthory Györgyre.

A család éppen Báthory Erzsébet idõszakára, illetve életére emelkedik a legmagasabbra. Erzsébet még fiatal lány, amikor Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király is lesz, ezzel éri el a család hatalma tetõpontját, és Erzsébet személyében, illetve pontosan rajta keresztül a család két ága is egyesül. A család emellett felekezeti szempontból is megosztott: a hagyományosan katolikus famíliában a 16. században jelenik meg a református ág, amely éppen Báthory Erzsébet személyében lesz rendkívül határozott és karakteres. Az édesanya, somlyói Báthory Anna, a református egyház támogatója; feltehetõleg az õ vonalán követi felekezeti hovatartozását lánya is.

Erzsébet 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban, gyermekkorát az ecsedi kastélyban töltötte. Valószínûleg kifogástalan nevelésben részesült, magyarul és latinul tudott írni és olvasni. Egyes források szerint beszélt görögül és németül is. Tizenegy éves korában jegyezték el a nála öt évvel idõsebb Nádasdy Ferenc gróffal, a házasságra 1575-ben, fényes külsõségek között került sor. (Még II. Miksa császárt is meghívták, aki az utazás veszélyeire hivatkozva kimentette magát, de pazar nászajándékot küldött.)

A házasság nyilvánvalóan a szülõk akarata lehetett, és elõre megköttetett. Nádasdy apja rendkívül mûvelt nemesember hírében állt, a magyar királyság legrangosabb tisztjét töltötte be: õ volt az ország nádora. A férj a Pöstyén közelében fekvõ csejtei kastéllyal és a körülötte fekvõ 12 faluval kedveskedett feleségének. A kastélyt végleg 1602-ben sikerült megvenni, innentõl ez a Nádasdy család tulajdona lett.

Ferenccel kötött házassága után Erzsébet a sárvári és a keresztúri várban lakott, a két legfontosabb Nádasdy rezidencián. Évente egyszer meglátogatta a többi Nádasdy-birtokot, néha Bécsben is idõzött, ahol a családnak közös palotája volt a Battyhányiakkal, késõbb pedig Csejtére költözött. A törökverõ, rendkívül bátor és rendkívül kegyetlen Nádasdytól rettegtek a törökök, akik "erõs fekete bégként" emlegették. Ura gyakran és sokáig volt távol, a magányos és zárkózott asszony feltûnõen kevés emberrel tartott kapcsolatot, ezért lehetett késõbb a legendák titokzatos hõse. Ezt erõsítette, hogy Nádasdyt 1604. január 14-én Bukarest mellett meggyilkolták, negyvenkilenc éves korában. Halálának oka szintén ismeretlen, annyit feljegyzett a krónika, hogy hosszas betegség után ment el, ami következménye lehetett a törökök elleni harcokban szerzett sérüléseinek.

Házasságukból öt gyermek született, bár nem lehet kizárni, hogy volt még egy gyermekük, aki halva született vagy csecsemõkorban meghalt. Anna és Katalin megélte a felnõttkort, míg Pál, András és Orsolya nevû gyermekeik fiatalon hunytak el.

A kor szokásai szerint élt A Báthory Erzsébet kegyetlenkedéseirõl szóló legendákat nehéz lenne megérteni az akkori idõk ismerete nélkül. A középkorban és a modern kor kezdetén az erõszak és kegyetlenség a túlélés egyik eszköze volt, a korabeli emberek másképp viszonyultak a halálhoz. Ez egyfelõl a társadalmi szerkezet következménye volt, melyben a nemesség felsõbbrendûnek számított az alsóbbrendû alattvalókkal szemben. Másrészt mindennaposak voltak a nyilvános kivégzések, melyek tömegeket vonzottak, és az állandó csatározásokban is sokan vesztették életüket. Az emberi életnek nem a mai mércénk szerinti értéke volt. A verés a gyereknevelés és a szolgákkal való bánásmód elfogadott eszköze volt. Lehetséges, hogy Báthory Erzsébet kegyetlen volt, de ennek egészen más jelentése volt abban a korban, mint ma.



Báthory Erzsébet, mint sokan a nemesasszonyok közül, gyakran fellépett alattvalói érdekében és támogatta fiatalok külföldi egyetemi tanulmányait. Báthory Erzsébet a szlovák film szerint, a korabeli tudósokhoz hasonlóan, a boncoláshoz is értett. Az akkori orvoslás tapasztalati úton fejlõdött és ez a tudás hagyományozódott. A gazdagabb családoknak saját orvosuk volt, és a könyvtárszoba polcain több kötet szólt orvoslásról és gyógynövényekrõl. A ház úrnõje 'vér nélkül“, gyógynövények segítségével gyógyította családtagjait és az udvarban élõket. A borbély-sebészek végezte beavatkozások (kisebb-nagyobb operációk, foghúzás, amputálások) iszonyatos fájdalommal jártak és gyakran halállal végzõdtek, mert a fertõtlenítés még ismeretlen volt. A gyógynövények ismerõit azonban néha boszorkánysággal vádolták.

A birtokán visszavonultan élõ Nádasdynét, akit boszorkánysággal, ördögi praktikákkal, kegyetlenkedéssel, és más vádakkal már többen bepanaszoltak az udvarnál, 1610. december 29-én tartóztatta le személyes ellensége, Thurzó György nádor. Eljárást indítottak ellene, amelynek során komornái és cselédei a kínvallatás hatására beismerõ vallomást tettek. Õket egy héttel késõbb lefejezték, vagy máglyán elégették, a gazdag és befolyásos családból származó Báthory Erzsébetet per és ítélet nélkül a csejtei várban befalazva tartották fogva haláláig.

Báthory Erzsébet 1614. augusztus 21-én halt meg ötvennégy éves korában Csejte várában, saját birtokán. Halálának oka ismeretlen. Akár szívelégtelenség, akár egyéb szervi gyengeség okozta halálát, annyi bizonyos, hogy tiszta elmével távozott az élõk sorából. Ez az õrrel folytatott párbeszédének leírása alapján állítható. Báthory grófnõ tíz évvel élte túl férjét, az erõs fekete béget.

Erzsébet halála után a tetemes vagyont gyermekei örökölték: Pál fia és két lánya, Katalin és Anna, aki Zrínyi Miklóshoz ment feleségül. A vagyon felosztásáról Erzsébet végrendeletet írt. A kor szokásai szerint néhány szolgálóját is megjutalmazta halála után.

A cikk következõ részében az Erzsébet elleni vádakat, és a peres eljárás ellentmondásosságát mutatjuk majd be.