Az anyag életre kel (Fotómédia)

2014. április 01. kedd Adminisztrátor
Nyomtatás


2014. április 1. - Schrammel Imre keramikusművész életmű-kiállítása a Vigadó Galériában

Schrammel Imre Kossuth-díjas keramikusművész életművéből 2014. március 28-án nyílt kiállítás a megújult és bővült Vigadó Galériában. 
A Kossuth- és Prima Primissima díjas keramikusművész, az MMA egyik alapító tagjának kiállítását Fekete György méltatta, kiemelve: Schrammel Imre valóban képes megszólaltatni az anyagot. Kettős ünnep ez, mondta, hiszen a nemrég átadott Vigadó Galéria első kiállítása egy olyan alkotó személyéhez fűződik, aki nevével, műveivel, presztízsével és világhírével emeli az intézmény fényét. A tárlat így nemcsak az épület sikeréhez járul hozzá, de a tervezett további öt idei kiállításhoz is remek nyitányt szolgáltat. Schrammel Imre kiaknázta az emberi kéz hatásának lehetőségeit az anyagformázásban – tette hozzá. Mint mondta, nemcsak az ember, a növény- és állatvilág élő, de az anyag is, az anyag problémája viszont, hogy nehezen érvényesíti magát. Amit az anyag nem tud elmondani, azt Schrammel Imre megformázza belőle. Így jöhetett létre ez az életmű és belőle az impozáns kiállítás, amely egyedülálló a világon. „Amit itt láthatunk, az a halhatatlanság" – zárta beszédét Fekete György.

A megnyitón Mendelényi Zoárdné, a kiállítás kurátora köszöntötte a résztvevőket, akik Geiger György trombitaművész játékában is gyönyörködhettek.

A nyolcvanéves művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a kiállításra különböző alkotói korszakaiból, köztük legutóbbi munkáiból válogatott anyagot. A tárlaton láthatóak az épületkerámiáiról készült fotói, a csaknem életnagyságú égetett agyag szobrai, köztük aktok és állatfigurák, a Trianoni pieta című munkája és a Herendi Porcelánmanufaktúra művészeti vezetőjeként készített Karnevál-sorozat több alakja.
A művész elmondta, soha nem dolgozott eladásra, otthon nincs is kemencéje, Kecskeméten és Ausztriában égeti ki munkáit. Terveit általában kis méretben készíti el, majd fölnagyítja, de előfordult, hogy először megrajzolta, és az is, hogy először megmintázta a tárgyat. A tárlaton az épületkerámiáiról készült 12-14 nagy- és kisméretű fotó is látható lesz. Egyik épületkerámiája például egy 20 méteres relief, mely összesen 750 darab különböző kerámiából áll össze – jegyezte meg a művész.
A kiállításon látható férfi és női aktot ábrázoló samott szobrai 1 méter 20 centiméteresek, ezeket levegősen állította ki, mert a művész szerint a szobrok alakítják egymást és a környezet is; a légnyomás, a gravitáció hat rájuk, pont úgy, ahogy az emberre is. Legutolsó szobra egy fiú és egy leány alakját mintázza.
A művész két korai, plasztikus figurákat ábrázoló főiskolás munkáját is bemutatta: az egyik egyszándékosan csúnya csirke, amelyet dacból készített, mert nem illett a szocreál stílusba, a másik egy „Cselló" nevű dakszli kutya, amelyet eredetileg a nagybácsijának mintázott, de a figura 50 év után visszakerült hozzá.
Schrammel Imre Borsos Miklós tanítványa volt a főiskolán, ahol akkoriban megkövetelték a naturalizmus követését. A művész igyekezett érvényesíteni a szemléletet az agyagon, de nem járt sikerrel. A kudarcos főiskolai munkák helyett inkább kijárt az állatkertbe rajzolni, mert Nagykanizsán töltött gyerekkorában megszerette az állatokat, vadmadarakat szelídített, ornitológus akart lenni. Az izgő-mozgó állatokról készült rajzokat úgy építette föl, mintha agyagból mintázná a témát; az összes nézetét megrajzolta, ezzel „kicselezve "a kötelező szocreál megközelítést.
A főiskolát végül porcelán szakon elvégző Schrammel Imre a diploma megszerzése után a hollóházi porcelángyárba került, ahol vázákat kellett volna készítenie, de ez sehogy se ment neki. Hosszas kísérletezés következtében rájött, hogy a füzérradványi kaolinból nem lehet díszmű porcelánt készíteni, az csak ipari kerámiának jó. Ebből a korszakából véletlenül fennmaradt egy bóhóc-sorozatból származó figura.
Újabb találkozása a porcelánnal 1995 és 2005 között történt, amikor az iparművészeti főiskola rektoraként fölkérték művészeti vezetőnek a herendi porcelángyár igazgatótanácsába. Ezekből a régi herendi mintákkal festett, 30-50 centiméteres figurákból is látható néhány darab a tárlaton, de a herendi manufaktúra kávéházából is megtekinthető egy nagy, egy méteres, jelmezes porcelán alak, a Pestisdoktor. A szobron 34 különböző nyelven, kézzel írt verssorok futnak körbe ornamentikaszerűen, Shelleytől Tóth Árpádon keresztül Goethéig.
A Trianoni piet? című kerámiája akkor született, amikor még a szomszédos országokba sem lehetett utazni. Az 1 méter 20 centiméteres mű drapériás nőalakot ábrázol, ölében megcsonkított testű Krisztus-figurával.

A kiállításra a Magyar Művészeti Akadémia kiadásában 56 oldalas háromnyelvű – magyar, angol, német – katalógus is készül, előszavát Schrammel Imre írta. A katalógus műtárgyfotóit Szelényi Károly és Áment Gellért készítette.

A kiállítás 2014. június 29-ig lesz látogatható a Vigadó Galériában.

 

Módosítás dátuma: 2014. április 01. kedd