Fulla, Benka, Galanda, Alexy, valamint további festõmûvészek munkáiból kínál ízelítõt a lévai Nécsey Galéria
A Szlovák Takarékszövetkezet Rt. szlovák festészetet feltérképezõ gyûjteményébõl, melynek gerincét alkotják az ebben a korszakban alkotó mûvészek képei, harminc alkotás tanulmányozható a galériában. A kiállítás Az ember- és tájábrázolás alakváltozásai a harmincas évek szlovák festészetében címet viseli, és a téma feldolgozását a realista szemlélettel készült, objektivitásra törekvõ alkotásoktól a himnikus hangvételû idealizáló ábrázolásokon át egészen a bensõségesen személyes hangvételû, intim képekig mutatja be.
Fullától nem a rá jellemzõ stilizált népi motívumokkal operáló kép, de Pozsonyt furcsa szemszögbõl, szenvtelen hûvösséggel ábrázoló 1928-as festmény van kiállítva.
Martin Benkának két kisebb képe mutatja be a mester akadémikus szigort és áhítatos személyességet ötvözõ táj- és nemzetfelfogását. Monumentalitás és emberi lépték, regionalizmus és kozmikus vágy keveredik ezeken a festményeken.
A legtöbb alkotás Janko Alexytõl látható, hét olaj- és pasztellkép vezet át a festõ egyes korszakain, szemléletváltásain. Folklór és vízió, egzotikum és szociografikusság, részletgazdagság és jellé nemesítés, realizmus, szürrealizmus és a fauve-ok indulata, táj és geometria mind-mind jellemzõ erre a stílusok között gátlástalanul cikázó képzõmûvészre.
Gustáv Mallý cezanne-i látásmóddal, de eredetien közelít a szlovák mindennapokhoz, atelier kompozíció és autentikus embertípusok adják Mallý festészetének sajátos ízét.
Jozef Kollár a klasszikus tájképfestõiskola hagyományaiból indul ki, és szelíden feszegeti annak határait. Mikulá1
A. Bazovskýt nem zseniális koloristaként, de könnyû és biztos kezû grafikusként ismerheti meg a látogató.
Felfedezésszámba mennek Edmund Gwerk vásznai, hiszen expresszív-szimbolista tájképei egészen az emberi lélek Van Gogh-i és Edvard Munch-i lélegzetelállító szakadékáig merészkednek. Feltûnik a teremben Mikulá1 Galanda kubizmussal és líraisággal egyaránt kacérkodó szögletesen éteri nõalakja is. Ladislav Eemický, Viktor Hermély, Zoltán Palugyai, ©tefan Polkoráb képei is arról tanúskodnak mennyire izgalmas volt ez a korszak, a tájábrázolásba egyaránt belezsúfolhatóak társadalmi, esztétikai, történelmi, filozófiai célok és üzenetek, ebben a korszakban nem lehetett ártatlanul gyönyörködtetni, minden gesztusnak a nemzet sorsára kiható jelentõsége volt.
Ján Dano, a Barsi Múzeum igazgatója elmondta a Szlovák Takarékszövetkezet munkatársai keresték meg õt, hogy Léván is szívesen bemutatnák a gyûjtemény egy részét. „Elsõ alkalommal ad otthont a gyûjteménynek egy múzeum, ez is bizonyítja, hogy sikerült magunkra fölhívni a szakma és a közönség figyelmét, terjed intézményünk jó híre” – jegyezte meg az igazgató.
A 2006-os év második felében folytatni kívánja a két intézmény az együttmûködést és a huszadik századi képzõmûvészet egy másik meghatározó korszakának, a negyvenes éveknek az alkotásaiból nyílik tárlat a Nécsey Galériában õsszel. Ján Dano a galéria egyik fõ feladatát a helyi mûvészek bemutatásában, népszerûsítésében, a regionális kultúra életben tartásában látja, de fontosnak tartja a tisztán mûvészi szempontokat szem elõtt tartó tárlatok megrendezését is. Ilyen csemege ez a kiállítás is.
FORGÁCS MIKLÓS