Luxemburgi Zsigmond-kiállítás a Szépmûvészetiben
Budapest. Mûvészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában címmel nagyszabású tárlat nyílt szombaton a Szépmûvészeti Múzeumban; a magyarországi mûvészeti kiállítások történetében példa nélküli kiállítást Henrik, Luxemburg nagyhercege és Sólyom László köztársasági elnök nyitotta meg.
A tárlat költségvetését, a bemutatott tárgyak jelentõségét és számát, továbbá a kölcsönzõ múzeumok számát tekintve minden idõk legnagyobb magyar múzeumi vállalkozásának tekinthetõ a nemzetközi kiállítás.
Henrik nagyherceg örömét fejezte ki, hogy az 1956-os magyar felkelés évfordulóján tehet látogatást Magyarországon, ahol egykor a luxemburgi nagyhercegek uralkodtak. Mint fogalmazott, „a történelemben túl hosszú ideig tartott napfogyatkozás lezárulta után” most már mindkét ország az Európai Unió tagja. Az uralkodó azt mondta, a Sigismundust új megvilágításban bemutató tárlat tudósok nemzetközi együttmûködésének igazi példája.
Sólyom László szerint a késõ középkor Magyarországába és Európájába bevilágító tárlat arról szól, milyen gazdag és egységes volt annak idején az európai kultúra. Hasonlata szerint Magyarország és Luxemburg Zsigmond személyén keresztül nem úgy kapcsolódott össze, mint egy óceán két távoli szigete, hanem ott volt közöttük Európa a maga élõ és kulturális egységében. Ez az egység mutatkozik meg az újrafelfedezés örömét ígérõ tárlatot létrehozó 18 ország együttmûködésében – mondta.
Paul Crossley, a londoni Courtauld Institute of Art professzora elõadásában azt fejtegette: a középkorban, úgymond, a szürke eminenciás szerepét játszotta Magyarország, melynek kiváló, ugyanakkor titokzatos kultúrája volt. A megnyílt kiállítás szerinte annak egyértelmû elismerése, hogy Magyarország fontos szerepet játszott a késõ középkor és a kora reneszánsz udvari kultúrájában.
Ez a tárlat leszámol azzal a korábbi képpel, amely Zsigmondot nagystílû vándorló lovagként ábrázolta; a látogatók megismerhetik a törvényhozót, a budai egyetem alapítóját, a kemény diplomatát, valamint a ferences rendiek próféciáira odafigyelõ reformert.
A tárlat – amelyre 100 múzeumból, könyvtárból és egyházi kincstárból 400 mûtárgyat kölcsönöztek – Luxemburgi Zsigmond (1387–1437) magyar, majd német-római király, illetve császár színes egyéniségét, politikai pályafutását és mûvészetpártoló tevékenységét állítja középpontba. A luxemburgi-magyar közös szervezésben megvalósult kiállítás minden korábbinál teljesebb képet ad a korszak kultúrájáról és mûvészetérõl: az érdeklõdõk Zsigmond korának festészete, szobrászata mellett az ötvös- és aranymûvészet, a kódexfestészet és a fegyverkészítés remekmûveivel is megismerkedhetnek.
A tegnaptól látogatható monumentális tárlat június közepéig tart nyitva.