Adamik Tamás elõadása Nyitrán és Pozsonyban
Pozsony/Nyitra. Április 20-án a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékén, 21-én a nyitrai Konstantin Egyetem magyar tanszékén tartott elõadást Adamik Tamás professzor, az antik irodalom, kiváltképp a római költészet, illetve az antik retorikaelméletek kutatója, többek közt Arisztotelész, Cornificius, Szent Jeromos, Martialis és Ovidius mûveinek fordítója, az ELTE tanára. Az idõközben alapkönyvvé vált négykötetes római irodalomtörténet szerzõje számára az antik irodalom mindig is a magyar irodalom egyik fõ ihletõjeként értelmezõdött. Az elismert tudós ezúttal Vörösmarty Zalán futása címû eposzáról beszélt, s a tõle megszokott leleményességgel és szakmai elmélyültséggel kimutatta, hogy Vörösmarty kiváló munkája a százados elmarasztalások és öröklött irodalomtörténészi babonák ellenére precízen, antik szabályok és arányok szerint szerkesztett harmonikus egész, mely a leginkább Lucanus Pharsalia címû eposzát idézi. A Zalán futása matematikai szerkezetét (a mû 10 énekbõl áll, illetõleg minden ének öt egységet foglal magába) nem redukálta le csupán leírható struktúrára, hanem a mû három dimenziójának (a hadi események, a szerelmi szál és a költõi reflexió) arányos és céltudatos vegyítésérõl is kifejtette nézeteit. A retorikai bravúrokban is bõvelkedõ elõadást a nagy számú közönség a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének jóvoltából évezhette.
CSEHY ZOLTÁN